Ismét elfogadta a parlament a jogalkotási törvény módosítását
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országgyűlés a köztársasági elnök észrevételeit figyelembe véve ismét elfogadta a jogalkotási törvénynek az alaptörvény hetedik módosításával összefüggő változtatását kedden, miután az államfő a jogszabály novemberi megszavazása után megfontolásra visszaküldte azt az Országgyűlésnek.
A Trócsányi László igazságügyi miniszter által beterjesztett törvény – amelyet 120 igen, 25 nem szavazattal és 29 tartózkodás mellett hagyott jóvá a parlament – célja, hogy a jogszabály-tervezetekhez tartozó indoklások nyilvánossága biztosított legyen.
Az alaptörvény január 1-jén hatályba lépő rendelkezése szerint a bíróságoknak a jogszabályok céljának megállapításakor a preambulum mellett a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venniük. Ezeket a dokumentumokat a Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tárában teszik közzé, azok az interneten, a nemzeti jogszabálytárban is elérhetők lesznek.
A közzétételre vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyi miniszter határozza meg, aki kivételeket is nevesíthet. Kivétel lehet a kormány-, a miniszteri vagy az önkormányzati rendelet, mert technikai vagy végrehajtási jellegük miatt ezeket a bíróságoknak várhatóan nem kell értelmezniük. Ugyancsak kivétel a költségvetés és a zárszámadás, mert azok indokolásának közzétételre alkalmas megszövegezése jelentős terhet jelentene.
A törvény a deregulációval, vagyis a jogszabályok számának, továbbá a jogszabályi rendelkezéseknek a csökkentésével kapcsolatban is tartalmaz szabályokat. A módosítás szerint a végrehajtott, kiüresedett, normatív rendelkezéseket nem tartalmazó jogszabályok a jogalkotási törvény alapján hatályukat vesztik.
[box title=”Közigazgatás Jogtár®” style=”soft” box_color=”#007ac3″ radius=”0″]
A Közigazgatás Jogtár a kormányzati és a területi (helyi) igazgatásban dolgozó jogalkalmazók, illetve jogászok számára kínál közigazgatási eljárásjogi és szakigazgatási tartalmakat.
További információ és rendelés >>[/box]
Létrehozták az úgynevezett „paragrafusféket”, amely előírja a jogszabály-előkészítőknek, hogy ha új adminisztratív, vagy fizetési kötelezettséget vagy egyéb módon a jogszabály címzettjeinek költségeit növelő új kötelezettséget kívánnak bevezetni, akkor lehetőség szerint tegyenek javaslatot valamely már fennálló ilyen kötelezettség megszüntetésére vagy arányos enyhítésére.
A Ház a jogszabály novemberben elfogadott szövegéből elhagyta az államfő által kifogásolt részeket, amelyek Áder János szerint a jogalkotási törvény és az alaptörvény közötti koherencia hiányát eredményezték volna.
Az államfő azt a pontot kifogásolta, amely kimondta, hogy törvénynek kell rendelkeznie alapvető jog közvetlen és jelentős korlátozásáról, illetve érvényesülésének lényeges garanciáiról. Szerinte ez lényegében egy taxatív felsorolás volt arról: az alapvető jogok szabályozása során mi minősül törvényalkotási tárgynak. Így a rendelkezésből az következik, hogy az alapvető jogok tekintetében kizárólag két tárgykör, nevezetesen a közvetlen és jelentős korlátozás, valamint az érvényesülés garanciája igényel törvényi szabályozási szintet.
Az alkotmány viszont úgy szól: az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Ez pedig – hívta fel a figyelmet Áder János – egyértelműen szélesebb kört ölel fel a jogalkotási törvény említett pontjába foglalt két tárgykörnél.
A törvény március 15-én lép hatályba.
(MTI)