Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Módosításokkal ismét elfogadta a parlament kormánypárti többsége a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvényt, amelyet Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek.
A múlt csütörtökön elfogadott törvény célja egy kötelező tagságon alapuló takarékszövetkezeti integráció létrehozása. Az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, amit annak átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére használ, majd értékesít. A létrejövő takarékszövetkezeti integráció két központi szerve a központi banki funkciókat jelenleg is ellátó Takarékbank és az újonnan létrejövő integrációs szervezet lesz.
Az államfő szerdán nyilvánította ki, hogy a törvény több pontjával nem ért egyet. Arra kérte az Országgyűlést, ismét fontolja meg, a jogszabályban maradéktalanul érvényesülnek-e a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről szóló európai uniós irányelv előírásai. Emellett vizsgálni kell azt is, hogy a jogszabály rendelkezései megfelelnek-e a tulajdonjogra vonatkozó alkotmányos követelményeknek – hangsúlyozta.
A köztársasági elnök emellett a részvényesi jogok maradéktalan érvényesülése érdekében a szervezetek feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályozás megfontolását kérte a képviselőktől. A törvény alkalmazhatóságát szolgálná a jogorvoslati lehetőségek felülvizsgálata – állapította meg az államfő, aki azt is megjegyezte: pontosítás szükséges, hogy a törvény a jogrendszer egészébe illeszkedjen.
A törvényjavaslathoz az előterjesztő Németh Lászlóné fejlesztési miniszter nyújtott be zárószavazás előtti módosító indítványt.
Ez átmeneti jelleggel, 2016. január 1-jéig azokat a hitelezési mutatókat minősíti rossznak, amelyeknél a késedelmes hitelek aránya legfeljebb 12 százalék. Az eredeti javaslat 10 százalékot határozott meg. A miniszter indoklása szerint azonban több takarékszövetkezet jelezte, hogy rosszhitel-mutatójuk meghaladja a törvényben meghatározott értéket.
Változás az is, hogy a Takarékbank Zrt. szövetkezeti hitelintézet részvényesei nem a törvény hatálybalépésétől, hanem november 1-jétől kötelesek bankszámlájukat kizárólag a Takarékbanknál vezetni, és le nem kötött pénzeszközeiket a Takarékbank által forgalmazott eszközökben tartani.
A módosítás emellett jogtechnikai pontosításokat tartalmaz, és kiküszöböli azt a hibát, hogy az elfogadott előterjesztés tévesen Budapesti Törvényszékként említette a Fővárosi Törvényszéket (amelyhez jogorvoslattal lehet fordulni a pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos döntésével szemben).
Rögzítették azt is, hogy az integrációs szervezet és a Takarékbank Zrt. hatáskörei nem érintik a pénzügyi felügyelet hatásköreinek gyakorlását.
A törvényjavaslat újbóli elfogadásáról az azt elutasító MSZP kérésére név szerint szavaztak a képviselők.
(Forrás: MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
