Ismét elutasította az Esterházy Magánalapítvány keresetét a Fővárosi Ítélőtábla


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Ítélőtábla szerdai ítéletében újra elutasította az Esterházy Magánalapítvány keresetét az Esterházy-kincsek tulajdonjogáért indított perben – közölte a magánalapítvány.

Az Esterházy Magánalapítvány közleményében emlékeztetett, a Kúria január 19-én úgy határozott, hogy az Esterházy-kincsek tulajdonjogáról meghozott jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, és a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblának újra kell tárgyalnia a pert.

Az akkori döntés indokolása szerint a másodfokon eljáró bíróság ítélete hiányos, súlyosan okszerűtlen volt és a logika szabályainak sem felelt meg – írták.

A közlemény szerint a Fővárosi Ítélőtábla szerdai ítélete újra elutasította a felperes magánalapítvány keresetét a tulajdonjogának elismerésére, „kimondva a műkincsegyüttesre a magyar állam tulajdonszerzését a kommunista államosítási szabályok alapján”.

A kommünikében idézik Czigány Balázst, az Esterházy Magánalapítvány igazgatóhelyettesét, aki elmondta: csalódottak a döntés miatt, a Kúria határozata és indoklása után nem erre számítottak. „Az ítélet nem vette figyelembe a Kúria korábbi, kötelező érvényű instrukcióit, lényegében elismételte a korábban már logikátlanság és okszerűtlenség miatt elutasított határozatot” – fogalmazott.

Czigány Balázs közölte, nem adják fel a küzdelmüket, ezért ismét felülvizsgálati kérelemmel fordulunk a Kúriához. „Minden hazai és nemzetközi fórumot készek vagyunk igénybe venni igazunk érvényesítésére” – mondta, hozzátéve: a magánalapítvány továbbra is nyitott arra, hogy peren kívül megállapodjon a magyar állammal.

Az igazgatóhelyettes hangsúlyozta: a magánalapítványnak sem szándéka, sem lehetősége nincs arra, hogy a kincseket Magyarországról elszállítsa, hiszen védettséget élveznek, magyarországi kötődésük elvitathatatlan, és ez ellentétes volna az azokat az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyező V. Esterházy Pál herceg és felesége, Esterházy Ottrubay Melinda végakaratával is.

Emlékeztettek, a magánalapítvány 2017 óta harcol azért, hogy a magyar állam ismerje el, hogy a Tanácsköztársaság idején addigi állandó őrzési helyéről elhurcolt és a fraknói várban maradt műtárgyak művészettörténeti és dologi jogi egységet alkotnak, továbbá ismerje el a magánalapítvány tulajdonjogát az előbbiekre nézve. Álláspontjuk szerint, az V. Esterházy Pál herceg által 1923-ban az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyezett műtárgyegyüttest a második világháborút követően, 1949-ben jogi okok miatt nem vette, nem vehette tulajdonba a magyar állam, noha azok ténylegesen közgyűjteményi őrizetben maradtak.

Mint írták, éltek a vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló kormányrendelet kínálta lehetőséggel. A közigazgatási eljárás végén a Miniszterelnökség azonban nem tartotta megalapozottnak a magánalapítvány restitúciós igényét.

Éppen ezért indult el, egymással párhuzamosan, a restitúciós eljárásban született döntést megtámadó közigazgatási per, illetve a tulajdonjog tisztázását hivatott polgári per. Előbbi per még folyamatban van, az utóbbiban pedig szerdán hozott újabb döntést a Fővárosi Ítélőtábla, amely ismét elutasította a magánalapítvány keresetét – olvasható a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.