Moratórium jön az Airbnb-lakások regisztrációjában
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
Ismét Iványi Gábor egyházának státuszáról tárgyal az Alkotmánybíróság
2024. szeptember 11.
Jogászvilág
adóhatóság, Alkotmánybíróság, egyház, Fővárosi Törvényszék, Iványi Gábor, Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET), Nav, történelmi egyház, vallásszabadság
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ónodi István, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség lelkésze az Alkotmánybíróságon támadta meg a Fővárosi Törvényszék azon ítéletét, amelyben elutasította az adóhatóság határozata ellen benyújtott keresetét.
A lelkész még 2020-ban felajánlotta egyháza javára az előző évi személyi jövedelemadójának egy százalékát, de a NAV érvénytelenítette a felajánlását, mert az egyház technikai száma nem szerepelt a hivatalos listán. Ónodi szerint sem az állam, sem annak valamely intézménye nem jogosult vallásszabadságához fűződő jogának csorbítására. Az alkotmánybírák szeptember 10-én tárgyalják az ügyet.
Ónodi István, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) gazdasági igazgatója ez év januárjában alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. A lelkész 2020-ban felajánlotta egyháza javára az előző évben befizetett személyi jövedelemadójának egy százalékát, de a NAV 2020 novemberében hozott határozatával érvénytelenítette a felajánlását, mivel az egyház technikai száma nem szerepelt a Magyar Közlönyben közzétett listán. Fellebbezés folytán a másodfokú adóhatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta, mert szerinte az adózók az egyszázalékos felajánlásukat kizárólag a hivatalos listán szereplő, technikai számmal ellátott szervezetek javára tehetik meg.
Ónodi az adóhatóság másodfokú határozatával szemben keresettel fordult a Fővárosi Törvényszékhez, amely 2023. június 16-án kézbesített ítéletével elutasította. Ezt követően felülvizsgálati kérelmet terjesztett be a Kúriához, ám a legmagasabb bírói fórum szeptember 14-én kézbesített végzésével elutasította a kérelem befogadását.
„Szakadatlanul egyháznak minősül”
Az indítványozó az ügy előzményeként beszámolt arról, hogy az általa kedvezményezettként megjelölt vallási közösség 2012-ben, az egyházi törvény hatálybalépésével elveszítette egyházi státuszát. Álláspontja szerint a MET 2012. május 20-át követően is folyamatosan és szakadatlanul egyháznak minősül, amely technikai számra jogosult. Hangsúlyozta:
Sem az állam, sem annak valamely intézménye nem jogosult arra, hogy csorbítsa vallásszabadsághoz fűződő jogomat.
Indítványában kitért az adóhatóság felelősségére is. Amennyiben ugyanis a NAV észlelte, hogy az egyházat nincs lehetősége visszamenőlegesen technikai számmal ellátni, a döntéshozatalt megelőzően köteles lett volna a jogalkotó felé jelezni a fennálló Alaptörvény-ellenességet.
Megsemmisítés visszamenőleges hatállyal
Szerinte az állam annak eldöntésére sem jogosult, hogy egy konkrét esetben a vallás egyéb módon történő gyakorlásának minősül-e az egyház javára rendelkezés. Felajánlásával vallási meggyőződésének, hitének kívánt eleget tenni, azonban a támadott bírósági döntések megakadályozták vallásgyakorlásában.
Megítélése szerint a bíróságok figyelmen kívül hagyták a 6/2013 (III. 1.) AB-határozatot, és megsértették az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdésében foglalt vallásszabadsághoz való jogát, mert
a hivatkozott alkotmánybírósági döntést követően nem lehet kérdéses a vallási közösség egyházi státusza visszamenőlegesen sem, így a technikai szám is megillette volna a kérdéses időszakban.
Ónodi szerint az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal semmisítette meg az egyházi törvény több rendelkezését, és kimondta, hogy a vallási közösség az egyházi jogállását nem veszítette el, ugyanakkor a jogalkotó által előidézett Alaptörvény-ellenes helyzet mai napig nem rendeződött.
Nem öttagú tanács dönt
Az alkotmányjogi panasz 2024. január 5-én érkezett meg a Donáti utcába. Az indítványt először a 2. öttagú tanács (Czine Ágnes tanácsvezető, Handó Tünde, Haszonicsné Ádám Mária, Márki Zoltán és Schanda Balázs) tárgyalta június 4-én. Az ügy jelentőségét mutatja, hogy három héttel később már az Alkotmánybíróság teljes ülése elé került az alkotmányjogi panasz, majd a hathetes nyári ítélkezési szünet utáni első, szeptember 10-i teljes ülés napirendjére.
Forrás: Index
Kapcsolódó cikkek
2024. október 30.
Parlament előtt a 2025-ös adócsomag
A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.
2024. október 30.
NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok
A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.