Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Visszautasította a szándékos félretájékoztatás vádját és a kárenyhítés érdekében kifejtett tevékenységüket részletezte a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. egykori vezérigazgatója, a vörösiszapper elsőrendű vádlottja hétfőn a Győri Törvényszéken, a megismételt elsőfokú tárgyalás negyedik napján.
A szándékos félretájékoztatás feltételezése „fájó pont” mindenkinek; nem volt előjele a gátomlásnak, sem akkor a Mal Zrt. számára, de utólag a szakértők szerint sem – hangoztatta Bakonyi Zoltán. Meghallgatásakor az értesítési kötelezettséget mint vádpontot érintve annak a véleményének adott hangot, hogy a vádlottak közül senki sem tudhatta a 10-es tározó tönkremenetelének az okát, így semmilyen következtetés nem várható senkitől „sem az előzményekre, sem az utóhatásokra” vonatkozóan.
Kitért arra is: Kolontárnak és Devecsernek volt katasztrófavédelmi terve, amelynek a speciális melléklete volt, hogy mit kell tenni gátszakadáskor. Nem volt azonban riasztási lánc, és nem tartottak gyakorlatokat sem erre vonatkozóan – fűzte hozzá.
Hangsúlyozta: a katasztrófavédelmi törvényben egyértelműen meg van fogalmazva, hogy minden érintettet – így a Mal Zrt.-t is – a hatóság von be a cselekvésbe, és ez ebben az esetben is így történt. A hatóság közölte a Mallal, hogy mit kell csinálni, s hatóránként adtak jelentést arról, hogyan állnak a munkával – tette hozzá.
Kifejtette: a katasztrófa perceiben egyebek mellett leállították a gyárat, információkat adtak, segítséget nyújtottak, folyamatosan a helyszínen voltak, részt vettek a koordinációs és tábornoki értekezleten, folyamatosan rendelkezésre álltak, mérőeszközöket készítettek a helikopteres mérésekhez és védőgátat építettek.
[htmlbox BDT]
Bakonyi Zoltán meghallgatása kedden folytatódik a Győri Törvényszéken.
A vörösiszapper megismételt elsőfokú tárgyalása tavaly december 11-én kezdődött, miután az előző eljárásban az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában a per mind a tizenöt vádlottját felmentette a halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vádja alól. A törvényszék szerint a katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement.
A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban tavaly február 6-án hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszék határozatát és új eljárás lefolytatását rendelte el.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált. Az ügyben tizenöt ember – köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja – ellen emeltek vádat halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!