Ítélet: rosszul járnak a vendégmunkások Nagy-Britanniában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió Bírósága kimondta: nem jár családi pótlék a hazában hagyott gyermekek után.


A brit hatóságoknak jogukban áll megtagadni, hogy családi támogatást fizessenek az európai uniós társállamokból érkezett munkavállalók nem Nagy-Britanniában élő gyerekei után – mondta ki keddi ítéletében az Európai Unió Bírósága.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indított Nagy-Britannia ellen, mert meglátása szerint hátrányos megkülönböztetésnek számít és sérti a személyek szabad mozgásának elvét a brit szabályozás, amely előírja annak ellenőrzését, hogy bizonyos szociális ellátások – köztük a családi támogatás és a gyermekek után járó adójóváírás – kérelmezői jogszerűen tartózkodnak-e az országban.

Keddi ítéletében a luxembourgi székhelyű bíróság elutasította az Európai Bizottság keresetét, és kimondta: nincs akadálya, hogy a szociális ellátások nyújtásakor a gazdaságilag inaktív uniós polgároktól is megköveteljék, hogy a fogadó tagállam területén tartózkodjanak, jogszerűen.

Versenyképesség és szellemi alkotások az Európai Unióban

Szerző: dr. Tattay Levente

Ismertető és megrendelés >>

Mint írták, ennek megfelelően Nagy-Britannia megkövetelheti, hogy a „családi támogatások és a gyermekek után járó adójóváírás kedvezményezettjei az ezen államban való tartózkodás jogával rendelkezzenek”.

A törvényszék a hátrányos megkülönböztetésről szóló érvek kapcsán megállapította, hogy a nagy-britanniai tartózkodás jogára vonatkozó feltételek valóban egyenlőtlen helyzetet teremtenek, mivel a brit állampolgárok könnyebben teljesíthetik azokat, mint más tagállamok állampolgárai. Ez az eltérő bánásmód azonban olyan jogszerű céllal igazolható, mint a tagállami költségvetés védelmének szükségessége – hangsúlyozta az uniós bíróság.

Az EB az ítélethirdetést követően üdvözölte a luxembourgi bírák döntését. Margarítisz Szkínász, a testület vezető szóvivője szerint a keddi ítélet egyértelmű jogi helyzetet teremt az uniós szociálpolitikai szabályok alkalmazását illetően.

„Az Európai Bizottság következetesen azt képviselte, hogy az uniós mozgásszabadság elve az emberek szabad mozgásáról szól, nem a különböző tagállamok szociális segélyeihez való szabad hozzáférésről” – mondta sajtótájékoztatóján a szóvivő, aki szerint az ítélet összhangban van a februári EU-csúcson elfogadott egyezménnyel.

Elemzők szerint Szkínász nyilatkozata azt jelzi, hogy a 2014-ben felállt, új összetételű bizottság álláspontja ebben a kérdésben jelentősen eltér az előző, José Manuel Barroso vezette bizottságétól, amely megindította a kötelezettségszegési eljárást Nagy-Britannia ellen.

A más EU-tagországokból érkezett munkavállalóknak nyújtott támogatások adják az egyik fő témáját a Nagy-Britannia uniós kilépését pártoló kampánynak. Ez volt az egyik központi kérdése az Európai Unió februári csúcstalálkozójának is, amelyen egyebek mellett megállapodás született arról, hogy a nem Nagy-Britanniában élő gyerekek után járó családi pótlék összegét a jövőben lefaragják a külföldi EU-munkavállalók esetében.

A már jelenleg is a szigetországban dolgozókra az új intézkedés 2020. január 1-jétől lenne érvényes, ha a maradás hívei győzedelmeskednek a Nagy-Britannia uniós tagságáról június 23-ra kiírt népszavazáson.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 30.

Elhunyt Karsai Dániel

Elhunyt Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS betegséggel küzdő alkotmányjogász szombaton, halálhírét testvére, Karsai Péter jelentette be közösségi oldalán.

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.