Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Friss döntés az Alkotmánybíróságtól a cselekvőképességet teljesen, vagy játékfüggőség vagy játékszenvedély miatt részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezett személyekkel kapcsolatban.
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében nem tekinthető alaptörvény-ellenesnek a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) azon rendelkezése, mely szerint a cselekvőképességet teljesen, vagy játékfüggőség vagy játékszenvedély miatt részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezett személyek esetében az elsőfokú határozatot hozó bíróság a gondnokság alá helyezésről köteles az állami adóhatóságot értesíteni. Nem állapítható meg ugyanis a személyes adatok védelméhez fűződő jog sérelme.
Az Szjtv.-nek a támadott szabálya az elbírálás idejére nézve akként változott, hogy a korábbi „játékfüggőség, játékszenvedély miatt az ezzel kapcsolatos jognyilatkozatait érintő ügycsoport tekintetében” szövegrész helyébe „a szerencsejátékokkal összefüggő jognyilatkozatai tekintetében” szövegrész lépett. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a támadott rendelkezés tartalmilag nem változott, azt csupán pontosította a jogalkotó.
A Szjtv. alapján ugyanis a játékkaszinóban, kártyateremben szervezett szerencsejátékban, valamint online kaszinójátékban és távszerencsejátékban nem vehet részt az a személy, akit a bíróság a cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett, valamint akinek cselekvőképességét a bíróság a szerencsejátékokkal összefüggő jognyilatkozatai tekintetében korlátozta. E szabály érvényesülése érdekében az állami adóhatóság ún. játékosvédelmi nyilvántartást vezet az érintett személyekről, annak érdekében, hogy a játékszervezők a fenti korlátozások betartását biztosítani tudják.
Joganyag: III/3081/2015. AB döntés
Módosította: –
Megjelent: http://www.alkotmanybirosag.hu/hatarozatok/hatarozatok-es-vegzesek
Hatályos: –
Megjegyzés: a döntés hivatalos közzétételre vár
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
