Jelképesen enyhítették Bándy Kata gyilkosának büntetését


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tényleges életfogytiglan helyett életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték a pécsi pszichológusnő gyilkosát másodfokon.


Enyhítette a Pécsi Ítélőtábla szerdán Bándy Kata rendőrségi pszichológus gyilkosának büntetését. Az első fokon tényleges életfogytiglani fegyházbüntetéssel sújtott Péntek Lászlót a táblabíróság jogerősen is életfogytiglanra ítélte, de azzal, hogy leghamarabb 40 év múlva feltételesen szabadlábra helyezhető.

A 26 éves férfi tavaly július 8-án, hajnali két óra után pécsi, Dugonics utcai lakása előtt szólította meg a születésnapi összejövetelről hazafelé tartó nőt, egy játszótérre kényszerítette, megerőszakolta, és közben, hogy ellenállását megtörje, megfojtotta.

A táblabíróság Makai Lajos vezette tanácsa megalapozottnak találta a Pécsi Törvényszék idén áprilisban hozott határozatát, amelyben a vádlottat aljas indokból elkövetett emberölésben és kifosztásban mondta ki bűnösnek, nem látta azonban indokoltnak, hogy a legsúlyosabb büntetést szabja ki vele szemben.

Péntek László beismerte a gyilkosságot, de tagadta, hogy a nőt brutálisan bántalmazta és megerőszakolta volna. Az ellene indult büntetőeljárásban azzal védekezett, hogy Bándy Katával már hetekkel a tett előtt megismerkedett, sőt intim kapcsolatba került. Vallomása szerint azért fojtotta meg, mert indulatba jött, mivel a nő nem vállalta fel a kapcsolatukat.

A korábban tizenegyszer büntetett férfit a Pécsi Törvényszék áprilisban aljas indokból elkövetett emberölés és kifosztás miatt marasztalta el, ezért tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtotta, tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és kötelezte mintegy 12,5 millió forint bűnügyi költség megfizetésére.

A bíróság a férfi bűnösségére a részbeni beismerő vallomásából, a hazugságvizsgálat, az áldozat körme alatt és a táskáján talált DNS-minták vizsgálati eredményeiből, szakértők, tanúk vallomásaiból, továbbá köztéri, benzinkúti kamerák felvételeiből következtetett.

A vádlotti és védői fellebbezések okán az ügyben másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla Makai Lajos vezette tanácsa megalapozottnak találta a Pécsi Törvényszék korábbi határozatát, nem látta azonban indokoltnak, hogy a legsúlyosabb büntetést szabja ki Péntek Lászlóval szemben. A tanácsvezető bíró hangsúlyozta: a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést csak kivételes esetekben, olyan bűnelkövetőknél alkalmazandó, akik a legkirívóbb, többszörösen minősített életellenes tetteket követik el, s akiknél ezt korábbi bűnözői múltjuk is megalapozza. Makai Lajos utalt rá, hogy Péntek Lászlónak a mostanit megelőzően kisebb súlyú bűncselekményei voltak, a terhére rótt emberölést pedig nem egyenes, hanem eshetőleges szándékkal követte el, azaz célja nem a sértett megölése volt, de abba beletörődve cselekedett, hogy áldozata belehalhat a bántalmazásba.

A bíró hangsúlyozta: a jogalkalmazóknak megfelelő mértéktartást kell tanúsítaniuk, nem engedhető meg, hogy az érzelmek és a társadalom nyomása tükröződjön az ítéletekben.

Makai Lajos szólt arról is, hogy a feltételes szabadlábra helyezés kedvezménye nem jelenti azt, hogy az elítélt az abban meghatározott idő letelte után automatikusan szabadul. Péntek László esetében 40 év után fogják megvizsgálni ennek lehetőségét.

A másodfokú tárgyaláson a vádlott védője határozott időtartamú szabadságvesztés kiszabását kérte Péntek Lászlóra, ezt azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság által leírt tényállásból arra lehet következtetni: a vádlottnak akár harminc perce is lehetett arra, hogy a bűntett helyszínére visszamenjen, s akkor vegye el áldozata értékeit. Így fennáll a lehetősége annak, hogy nem kifosztást, hanem lopást követett el, ez pedig nem alapozza meg a halmazati büntetés kiszabását. Az ügyvéd a Pécsi Törvényszék és a Pécsi Ítélőtábla által korábban tárgyalt ügyekben hozott ítéleteket ismertetve igyekezett meggyőzni a bíróságot, hogy Péntek László első fokon túlzóan szigorú büntetést kapott.

A védő kifogásolta, hogy szerinte az enyhítő körülményeket – például Péntek László beismerő vallomását – kisebb súllyal, a súlyosító körülményeket pedig indokolatlanul nagy nyomatékkal vette figyelembe a Pécsi Törvényszék.

Makai Lajos bíró ezekkel kapcsolatban kitért arra, hogy a vádlott három vallomásában is következetesen állította: a nő értékeit közvetlenül azután vette el, hogy megfojtotta. A beismerő vallomást nem lehetett nyomatékos enyhítő körülményként értékelni, mert Péntek László megváltoztatta, és cinikus, kegyeletsértő módon azt állította: intim viszonyba került Bándy Katával.

Hozzátette: megtalálták a helyszínen az elkövető DNS-ét, a bűnjeleket, bizonyítást nyert, hogy eladta a sértett mobiltelefonját, azaz bűnösségére e bizonyítékokból is lehetett következtetni. A bűntett országos felháborodást keltett, alkalmas volt a köznyugalom megzavarása, a félelemérzet növelésére.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.