Jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az eredetileg meghatározott műszaki tartalmat meghaladó munkák pótmunkának nem tekinthetők.

Az alperes mint beruházó, az érintett kerületi önkormányzat, valamint a felperes és két másik gazdasági társaság egy bevásárlóközpont megépítése érdekében ötoldalú megállapodást kötöttek, amelyben az alperes különböző infrastruktúra-fejlesztési munkák elvégzését ingyenesen vállalta. A beruházás megvalósítása során ugyanakkor az alperes ezt meghaladóan további, a felperes tulajdonát képező metróvégállomás átépítésével járó munkákat is elvégzett.

Az alperes viszontkeresetében a metróvégállomás fejépületének értékét növelő beruházásra tekintettel a felperesnek a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítésére kötelezését kérte.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróságnak a viszontkeresetnek részben helyt adó ítéletét helybenhagyta. Kiemelte, hogy az említett ötoldalú megállapodás atipikus szerződésnek minősült, és az abban meghatározott műszaki tartalmon túli, a viszontkereseti követelés alapjául szolgáló építési munkák nem tekinthetők pótmunkának.

Ehhez képest a felperes nem bizonyította azt a tényállítását, hogy a felek ráutaló magatartása folytán az ötoldalú megállapodás ingyenessége e munkákra is kiterjedt. Az alperes ezért az igényét a jogalap nélküli gazdagodás szabályai alapján érvényesíthette, és megalapozottan követelte a felperesnél mint a metróvégállomás tulajdonosánál bekövetkezett gazdagodás visszatérítését.

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Rámutatott arra, hogy a másodfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott eljárási szabálysértések nélkül hozta meg a jogerős ítéletét: a felperes fenti tényállítása bizonyítatlanságának következményeit helyesen alkalmazta, az indokolási kötelezettségét teljesítette, és a jogerős ítélet okszerűtlen bizonyítékmérlegelést nem tartalmazott.

Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság az ötoldalú megállapodást helyesen minősítette atipikus szerződésnek, és helyesen állapította meg azt is, hogy a viszontkeresetben megjelölt, az eredetileg meghatározott műszaki tartalmat meghaladó munkák pótmunkának nem tekinthetők.

Utalt továbbá arra, hogy külön felülvizsgálati támadás hiányában a másodfokú bíróságnak a jogalap nélküli gazdagodás egyéb feltételeinek fennállásával, és a visszatérítendő gazdagodás mértékével összefüggő jogi indokainak helytállóságát nem vizsgálhatta.

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 5.

Mi lehet a mesterséges intelligencia szerepe a közszolgálatban?

„A DISPA (Directors of Institutes and Schools of Public Administration) fontos szerepet játszik a közigazgatási intézmények közötti együttműködés elősegítésében és a közszolgálati képzés színvonalának emelésében. Feladata egyebek mellett a közigazgatási képzés fejlesztése, a közigazgatási szervezetek kapacitásának növelése, az innováció és modernizáció támogatása, valamint szakmai fórumok szervezése a tagországok közigazgatási intézményei számára.

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.