Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Jogalkotási feladatot a jogalkalmazó bíróság nem vehet át
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria megítélése szerint polgári perben a bíróság polgári jogi – jogalap nélküli gazdagodás, illetve kártérítés – jogcímeken a közműves ivóvízellátás, a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját és így az átadási díjat sem állapíthatja meg.
Az alapügy
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes és az I. rendű alperes műszakilag kapcsolódó víziközmű szolgáltatók, az I. rendű alperes a felperestől, szerződés nélkül, víziközmű kapcsolódó szolgáltatásként vesz igénybe ivóvíz-értékesítési, valamint szennyvíz-elvezetési és -tisztítási szolgáltatást. Az I. rendű alperes a közszolgáltatást 2013. május 1-től, illetve 2014. január 1-től nyújtja, a víziközmű kapcsolódó szolgáltatás ellenértékeként a szolgáltatás megkezdésekor érvényes díjat alkalmazza.
A felperes a keresetében szennyvízelvezetési- és ivóvíz díjigényt érvényesített jogalap nélküli gazdagodás, másodlagosan kártérítés jogcímen.
Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint az I. rendű alperes a bevételéből a felperes közvetített szolgáltatása értékét megfizette meg a felperesnek.
A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokolása szerint jogalap nélküli gazdagodás jogcímén az I. rendű alperesnek az átvett/átadott szolgáltatás ellenértékét attól függetlenül meg kell térítenie, hogy a közvetített szolgáltatás ellenértékét a saját felhasználóitól be tudta-e szedni. Az ellenérték a felperes önköltsége és a reális haszon, az önköltsége bizonyítatlanságának terhét a felperes viseli. Az I. rendű alperes a felhasználóinak kiszámlázott díjban a közvetített szolgáltatás nettó ellenértéket megfizette a felperesnek. A közüzemi szolgáltatásokat hatósági engedélyek birtokában látja el, kártérítés címén sem tartozik.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a keresetének helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A jogszabálysértést azzal indokolta, hogy a tényállás iratellenes, kirívóan okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésen alapul. Az alperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték.
A Kúria döntése
A Kúria a jogerős ítéletet eltérő jogi indokolással hatályában fenntartotta. Indokolása szerint a víziközmű-szolgáltató felperes és a víziközmű-szolgáltató I. rendű alperes közt víziközmű kapcsolódó szolgáltatási jogviszony áll fenn, amelynek alapján a felperes az általa nyújtott ivóvíz átadási, valamint szennyvízelvezetési és -tisztítási kezelési díjat követelhetett. A szolgáltatása megkezdésekor hatályos törvényi rendelkezések szerint a víziközmű kapcsolódó szolgáltatás díja az átadási ár, amelyet a miniszter rendeletben állapít meg. Az ivóvíz átadási ára és az átvett szennyvíz kezelési díja is hatósági díj. A törvény szerint a rendelet hatálybalépéséig a víziközmű-szolgáltató a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjat alkalmazhatja.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal látja el a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek jogszabály szerinti tevékenységének felügyeletét, a víziközmű-szolgáltatás díjaira vonatkozó rendelkezések betartását díjfelügyeleti jogkörében ellenőrzi: megtiltja a jogszabálysértő díj további alkalmazását, kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a jogszerű ellenérték alkalmazására, az elért többletbevétel visszatérítésére, bírságot szabhat ki.
A Kúria megítélése szerint polgári perben a bíróság polgári jogi – jogalap nélküli gazdagodás, illetve kártérítés – jogcímeken a közműves ivóvízellátás, a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját és így az átadási díjat sem állapíthatja meg. Ezen nem változtat a jogalkotásra felhatalmazott miniszter esetleges mulasztása, jogalkotási feladatot a jogalkalmazó bíróság nem vehet át.