Jogegységi döntést hozott a Kúria


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tisztességtelen a fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés – mondta ki a Kúria jogegységi tanácsa a napokban.


Magyarországon választottbíróságot – az erről szóló 1994. évi LXXI. törvény alapján – a felek szerződésben köthetnek ki (jelölhetnek meg) meghatározott jogviszonyukból keletkező vitájuk eldöntésére, mellőzve (kizárva) ezzel a rendes bíróságokat. Ebben a választottbírósági szerződésben a felek akár eseti, akár állandó választottbíróságot kijelölhetnek.

Az ilyen kikötés nem csak a devizaalapú szerződések jellemzője, nem pénzügyi szolgáltatók is alkalmaznak ilyet szerződéseikben – írta honlapján a legfelsőbb bírói fórum.

A kúriai eljárás előzménye, hogy a bíróságok ellentétes joggyakorlatot folytattak a fogyasztói szerződésekben foglalt választottbírósági kikötésekkel kapcsolatban. Egyes alsóbb fokú döntések szerint a polgári törvénykönyv kizárja az ilyen kikötés tisztességtelenségének vizsgálatát. Van azonban olyan határozat, amely szerint az ilyen kikötés tisztességtelen, ezért semmis – tekintettel arra, hogy választottbírósági eljárásban költségkedvezmény nem adható. A harmadik álláspont szerint viszont nem minősül tisztességtelennek választottbíróság kikötése ilyen esetekben.

A Kúria öttagú jogegységi tanácsa október 15-én fogadott el polgári jogegységi határozatot, amelyben az áll, hogy a fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés tisztességtelen. Az egyes ügyekben eljáró bíróságok e kikötés tisztességtelenségét hivatalból kötelesek észlelni, de a semmisségét csak akkor állapíthatják meg, ha a fogyasztó, a bíróság felhívására, arra hivatkozik – áll a határozatban.

A határozat indoklásában a jogegységi tanács egyebek mellett arra hivatkozik, hogy a választottbírósági kikötés tisztességtelenségét az eljárás kizárólagossága alapozza meg, vagyis az, hogy a rendes bírói utat kizárja és ezáltal a fogyasztó igényérvényesítési lehetőségeit korlátozza. Fogyasztói szerződésben – amelyben a szolgáltató és a szolgáltatás igénybe vevő (például energiaszolgáltató vállalat és ügyfele vagy bank és adósa) a két szerződő fél – választottbírósági eljárást érvényesen tehát csak egyedi megtárgyalás (külön megállapodás) alapján lehet kikötni, vagyis általános szerződési feltételben nem – derül ki az indoklásból.

A jogegységi határozat teljes szövege itt olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.