Jogellenes volt a fokozott rendőri ellenőrzés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ombudsman és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese rámutattak, hogy a panaszos igazoltatásának és ruházata átvizsgálásának jogalapját képező, országos érvényű fokozott ellenőrzést elrendelő országos rendőr-főkapitányi határozatok – mind formai, mind tartalmi szempontból – jogállami aggályokat vetnek fel.

Egy panaszos a vele szemben – megítélése szerint roma nemzetiségi hovatartozására tekintettel – foganatosított rendőri intézkedéseket (igazoltatás, ruházatátvizsgálás, mobiltelefonjának ellenőrzése) sérelmezte, valamint az azok jogalapjául szolgáló fokozott ellenőrzéssel kapcsolatban is kifejezte az aggályait. Kifogásolta azt is, hogy a személyes adatait annak ellenére rögzítették, hogy az igazoltatást további rendőri intézkedés, eljárás nem követte.

Az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese az AJB-729/2021. és az AJB-730/2021. számú ügyekben készült közös jelentésükben megállapították, hogy a fokozott ellenőrzések elrendelése, annak tér- és időbeli hatálya közvetlenül érintheti az adott területen, adott időben tartózkodó személyek alapvető jogait, hiszen bármikor – pusztán a fokozott ellenőrzés ténye alapján is – sor kerülhet az igazoltatásukra, vagy akár a ruházatuk (járművük) átvizsgálására, ezért kiemelten fontos a garanciális törvényi feltételek betartása, valamint az érintettek megfelelő, előzetes tájékoztatása.

fokozott ellenőrzés

Az ombudsman és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese rámutattak, hogy a panaszos igazoltatásának és ruházata átvizsgálásának jogalapját képező, országos érvényű fokozott ellenőrzést elrendelő országos rendőr-főkapitányi határozatok – mind formai, mind tartalmi szempontból – jogállami aggályokat vetnek fel, ezért az Alaptörvény B) cikkében foglalt jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelményével és az Alaptörvény VI. cikkében rögzített magánszféra tiszteletben tartásához való joggal összefüggő visszásságot állapítottak meg. A panaszos mobiltelefonjának ellenőrzése tekintetében leszögezték, hogy annak ellenőrzése nem indokolható az igazoltatott személyek és az okmányok adatainak hasonló ellenőrzésével, illetőleg arra a fokozott ellenőrzés sem adhat jogalapot. Megállapították továbbá, hogy az intézkedést végrehajtó rendőri szerv eljárása visszásságot okozott az Alaptörvény VI. cikkében foglalt személyes adatok védelméhez fűződő joggal összefüggésben. Azt is megállapították, hogy a további intézkedéssel, eljárással nem érintett panaszos személyazonosító adatainak rögzítése miatt a rendőri szerv eljárása visszásságot okozott a személyes adatok védelméhez való joggal összefüggésben.

Az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi ombudsmanhelyettes a feltárt visszásságok orvoslása és jövőbeni megelőzése érdekében megfontolásra javasolták a belügyminiszternek, hogy vizsgálja felül a fokozott ellenőrzés szabályait, és – az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó döntésére is figyelemmel – kezdeményezze a szabályozás módosítását.

Felkérték egyúttal az országos rendőrfőkapitányt, hogy vizsgálja felül a fokozott ellenőrzések elrendelésének gyakorlatát, illetve a jövőben fordítson kiemelt figyelmet az érintettek megfelelő tájékoztatására; intézkedjen, hogy az irányítása alá tartozó rendőri szervek a mobiltelefonok ellenőrzése során a jogszabályi előírásokat betartva járjanak el; a Független Rendészeti Panasztestület korábbi megállapításaira, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének álláspontjára is figyelemmel dolgozzon ki konkrét javaslatokat, intézkedéseket a személyes adatok védelméhez való jogot érintő visszásság megszüntetése érdekében.

(ajbh.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Eutanáziáról és a kannabisz termesztéséről, használatáról szóló népszavazás jöhet Szlovéniában

A szlovén alkotmánybíróság kedden elutasította az ellenzéki pártok azon kérelmét, hogy függesszék fel az eutanáziáról (gyógyíthatatlan betegek halálba segítéséről) szóló konzultatív népszavazást, amelyet még két másik témában az uniós választásokkal együtt június 9-én tartanak Szlovéniában. Arról azonban még nem határozott, hogy a kérdések, amelyeket a népszavazás keretében tennének fel az állampolgároknak, összhangban vannak-e az alkotmánnyal.

2024. május 21.

Az EU a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendeletet fogadott el

Az Európai Unió Tanácsa a mesterséges intelligenciáról (MI) fogadott el rendeletet, mely az EU egységes piacán „mind a magán-, mind a közszereplők körében elő kívánja mozdítani a biztonságos és megbízható MI-rendszerek fejlesztését és elterjedését az alapvető állampolgári jogok tiszteletben tartásának szavatolása mellett”.

2024. május 21.

A megalapozottság, kiegyensúlyozottság és időszerűség jellemzi a Szombathelyi Törvényszék ítélkezését

A Szombathelyi Törvényszék ítélkezését a megalapozottság, a kiegyensúlyozottság és időszerűség jellemzi, ráadásul a leterheltség növekedése ellenére sikerül a folyamatban lévő ügyek számát folyamatosan csökkenteni – hangoztatta értékelőjében a vármegyei összbírói értekezlet előtt tartott sajtótájékoztatóján kedden Körmenden a az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese.