Jogszabályváltozások a földhivatali eljárásokban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Július 1-jén lép hatályba a földtörvény módosítása, így a termőföld adásvételeknél új szabályoknak kell megfelelni.
1. A termőföld tulajdonjogának megszerzésére irányuló jogügyletek hatósági jóváhagyása
- Július 1-jétől termőföld tulajdonjogát bizalmi vagyonkezelés útján megszerezni nem lehet, tartás és életjáradék jogcímén pedig a törvényben nevesített szerveken túl csak közeli hozzátartozó szerezheti meg [a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Fftv.) 12. § (3)-(4) bekezdés].
- A szerző félnek kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy a szerzést megelőző 5 éven belül nem állapították meg vele szemben, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött [Fftv. 14. § (2) bekezdés].
- A bejegyzési engedélyt és az ügyleti meghatalmazást is biztonsági okmányon kell elkészíteni (Fftv. 8. §).
- Az Fftv. 13-15. §-a szerinti kötelezettségvállalásokat, nyilatkozatokat a felek megállapodásának (szerződésnek) kell tartalmaznia, azok nem foglalhatók külön okiratba (Fftv. 14/A. §).
- A földműves tulajdonostárs elővásárlási jogi ranghelyre alappal hivatkozni csak akkor lehet, ha már legalább 3 éve bejegyzett tulajdonostárs a nyilatkozattevő [Fftv. 18. § (3) bekezdés].
- Több föld egybefoglalt vételáron történő értékesítésére akkor kerülhet sor, ha a földek egymással szomszédosak, vagy a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználójuk ugyanaz a személy [Fftv. 19. § (5) bekezdés].
- Tulajdoni hányad növekedése esetén a telekalakítási jogügylet jóváhagyáshoz kötött [Fftv. 36. § (1) bekezdés g) pont].
- A jegyző előtti kifüggesztési eljárásban az adásvételi szerződéshez a vevőnek csatolnia kell az elővásárlási jogosultságát bizonyító okiratokat [a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CCXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 17. § (1) bekezdés].
2. Társasházi alaprajzok, építéshatósági okiratok
Június 18-ától az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 65. §-ának módosításával és az építésügyi kormányrendeletek előírásainak kiegészítésével a jogalkotó megteremtette az ingatlan-nyilvántartási és az építésügyi hatósági eljárásra vonatkozó jogszabályi előírások koherenciáját. A jogszabályi környezet rendezésével egyértelműen megállapíthatóvá válik a bekövetkezett változást igazoló okiratot kiállító hatóság az épületek feltüntetésére, rendeltetésmód megváltozására, társasház bejegyzésére, társasházi alapító okirat módosítására irányuló eljárásokban.
Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 8/2018. (VI. 29.) AM rendeletből a jogalkotó kivezette a „nettó alapterület” fogalmát annak érdekében, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) szerint meghatározott „hasznos alapterületben” legyen kiszámítva és nyilvántartva a helyiségek területe. A jogszabályi ellentmondás megszűnt.
(Budapesti Ügyvédi Kamara 605. számú hírlevele)
