Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria által átengedett kérdés nem felel meg az alaptörvényben foglalt követelményeknek a kritika szerint.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital szerint népszavazásra alkalmatlan kérdést akar feltenni a kormány a kötelező betelepítési kvótáról szóló referendumon, ezért a Kúriának nem lett volna szabad átengednie a kezdeményezést.
A négy szervezet közös közleményében úgy vélekedett: a kérdés alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe és nem felel meg az egyértelműség követelményének.
A Kúria kedden döntött úgy, hogy lehet népszavazást tartani a kormány kezdeményezésére a kötelező betelepítési kvóta ügyében, a testület elutasította a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat. A kormány által kezdeményezett, és a Kúria által jogerősen hitelesített népszavazási kérdés úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia |
---|
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel. Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa! |
A jogvédő szervezetek és a Political Capital közleménye szerint a népszavazás intézménye arra hivatott, hogy a választópolgárok akár a politikai elit elképzeléseivel szemben is meghatározhassák, a parlament miről alkosson törvényt, milyen tartalommal. A népszavazás tehát ideális esetben „a képviseleti hatalomgyakorlás kiegészítésére, olykor annak ellensúlyozására szolgál”.
A kormány azonban 2010 után átalakította a népszavazás jogszabályi és intézményi környezetét – folytatták -, emiatt a mindenkori hatalom ellenérdekeltjei csak rendkívül nehezen tudnak sikerre vinni egy referendumot. Az elmúlt bő egy évben „sokan próbáltak jogszerűen országos népszavazást kezdeményezni, ám szinte kivétel nélkül kudarcot vallottak” – tették hozzá.
Azt írták: a kormány kérdésének ezzel szemben még az sem állta útját, hogy nem felel meg az alaptörvényben foglalt követelményeknek. Véleményük szerint a Kúria „jogszabálysértő döntése” a kormány érdekeit szolgálja.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital álláspontja szerint a kormány által kezdeményezett népszavazási kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, és hamisan sugallja azt, hogy a referendum olyan parlamenti döntést eredményezhet, amely felülírná a közösen elfogadott uniós döntéseket. A menekültügyi kvótaszabályozásról az Európai Unióban (EU) képviselt magyar álláspontot a kormány határozza meg, azt az Országgyűlés nem befolyásolja – írták, hozzátéve: az unióban a más tagállamokkal közös döntéshozatalnak megvannak a maga szabályai, amelyeket egyszer már elfogadott Magyarország az EU-csatlakozással.
Másrészt, a kérdés nem egyértelmű – emelték ki. A választópolgároknak továbbra sem világos, mi a népszavazás tárgya, valamint az Országgyűlés sem kap útmutatást arra vonatkozóan, hogy milyen jogalkotási kötelezettsége keletkezik az emberek döntéséből, ezért biankó felhatalmazásként értékelheti a referendum eredményét.
A közlemény szerint a tervezett népszavazás tehát nem szolgálhatja a népakarat kifejeződését, legfeljebb a kormány politikai céljait.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!