Jogviták a közszolgálatban: változások jövőre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alapvetően módosítja a közszolgálati jogviszonyt érintő perekre vonatkozó szabályozást a 2018
január 1-jén hatályba lépő közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) – hívta fel a figyelmet közleményében a Fővárosi Törvényszék.


Alapvető változás, hogy a közszolgálati jogviszonyból (állami tisztviselők, hivatásos állományúak,
közszolgálati tisztviselők) származó jogviták ezentúl közigazgatási pernek minősülnek majd, és
elbírálásukra a közigazgatási perrendtartás szabályai lesznek irányadóak.

A keresetlevelet változatlanul a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz kell benyújtani, ide nem
értve azon esetköröket, amelyekben a peres eljárás tárgya a Kormánytisztviselői Döntőbizottság
határozatának jogszerűsége. Utóbbi esetekben az eljárást az ellenérdekű féllel szemben kell
megindítani és a keresetlevelet a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz kell benyújtani. Ha a
munkavégzés helye Budapest, a jogvita elbírálására továbbra is a Fővárosi Közigazgatási és
Munkaügyi Bíróság illetékes. A természetes személy felperes ezen felül a közszolgálati
jogviszonnyal kapcsolatos pert a lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja.

Fontos változás, hogy a közszolgálati perekben a jövőben a Fővárosi Törvényszék az ország
valamennyi közigazgatási és munkaügyi bírósága által hozott határozata tekintetében fellebbviteli
bíróságként jár el. További újdonság, hogy csak konkrét jogszabálysértésre hivatkozással lehet
fellebbezni és a fellebbezésben a konkrét jogszabálysértés ténye mellett a megsértett
jogszabályhelyet is meg kell jelölni.

 

Továbbra sem lesz kötelező a jogi képviselet az elsőfokú eljárásban, ugyanakkor a Fővárosi
Törvényszék előtt folyó másodfokú eljárásokban az új szabályozás már megköveteli a jogi
képviselő igénybevételét.

A tárgyi költségfeljegyzési jogra és a munkavállalói költségkedvezményre vonatkozó szabályok
változatlanul alkalmazandóak lesznek a közszolgálati jogviszonyokat érintő perekben is.

Az új szabályozás ugyan mellőzi a munkaügyi perekre jellemző kötelező egyeztetés intézményét, a
feleknek azonban továbbra is megmarad a lehetősége arra, hogy jogvitájukat bíróság által
jóváhagyott egyezség, vagy akár bírósági közvetítői eljárás keretében rendezzék.

Az új törvény a „fegyveregyenlőség elvének” érvényesülése érdekében speciális szabályt állapít meg
a munkáltatónak minősülő közigazgatási szerv terhére a bizonyítási kötelezettség tekintetében. A
közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben a közigazgatási szerv köteles bizonyítani az igény
elbírálásához szükséges általános hatályú rendelkezések, utasítások és a jogvita eldöntéséhez
szükséges, a közigazgatási szerv működési körében keletkezett iratok tartalmát, az igényelt
juttatással összefüggő, vitatott számítások helyességét, továbbá a bérvita esetén a juttatás
megfizetését.

Az új szabályokat először a 2018. január 1-jén vagy azt követően előterjesztett keresetlevél alapján
indult eljárásokban kell alkalmazni.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 30.

Elhunyt Karsai Dániel

Elhunyt Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS betegséggel küzdő alkotmányjogász szombaton, halálhírét testvére, Karsai Péter jelentette be közösségi oldalán.

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.