Jön az új büntetőeljárási törvény
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormány új büntetőeljárási törvényt nyújt be a parlamentnek januárban – közölte Lázár János.
A javaslat indoklása szerint az újdonságok közé tartoznak többek között a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények bírósági tárgyalására vonatkozó szabályok, a hatóságok és az együttműködő elkövető közötti egyezség növekvő szerep, a laikus bírák, ülnökök jelenleginél sokkal szűkebb – lényegében fiatalkorúak és katonák ügyeire szorítkozó – igénybevétele, továbbá, hogy a vád bizonyításának feladata és felelőssége egyértelműen a vádlóé, az ügyészé lenne.
Az új büntetőeljárási törvény megalkotását egyebek mellett azzal indokolják, hogy a jelenlegi, kevesebb mint két évtizede elfogadott kódex szövegét azóta 89 törvény és 15 alkotmánybírósági határozat összesen csaknem 2000 helyen változtatta meg.
Ha a parlament elfogadja, a kormány által benyújtott törvényjavaslat 2018. július 1-jén lép hatályba.
A javaslat az új, gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekményeket az elintézésükhöz szükséges speciális szaktudás miatt a törvényszékek három hivatásos bíróból álló tanácsa elé utalná. Ezekben az ügyekben másod- és harmadfokon is lehetőség lenne az ügyet öt hivatásos bíróból álló tanács elé utalni.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
A törvényjavaslat kiemelt szerepet szán az elsőfokú perekben az előkészítő ülésnek, a tárgyalás érdemi előkészítésének, hogy a perbeli bizonyítás tervezhető legyen, keretei, fő irányai egyértelműek legyenek és így elejét vegyék az időhúzásnak.
A másodfokú bíróság jogkörének javasolt megváltoztatása a hatályon kívül helyezések és megismételt eljárások erőforrás-pazarló gyakorlatának kiküszöbölésére törekszik.
A javaslat nagy hangsúlyt fektet az elkövető és a hatóságok közötti együttműködésre.
„Az időszerűség és a pergazdaságosság elveinek megfelelve” az európai államok többsége felismerte, hogy „érdemes eltérően kezelni azokat az ügyeket, amelyekben a terhelt beismer, azokkal az eljárásokkal szemben, amelyekben a tagadó terhelt bűnösségét kell bizonyítani” – olvasható a javaslat indoklásában.
Az együttműködés a beismerő terhelttel a hatóságoknak idő- és költségmegtakarítást, az elkövetőnek enyhébb szankciót, a sértettnek pedig jóvátételt eredményez – írják. Az új eljárási törvény többféle lehetőséget nyújtana beismerés esetén a megegyezésre. A nyomozás során például az ügyész, az elkövető és a védő egyezséget köthet erről, és a bíróság ekkor csupán az egyezség törvényességét vizsgálhatná, a tartalmát nem változtathatná meg, tehát vagy jóváhagy, vagy elutasít.
Az eljárások rosszhiszemű elhúzásának megakadályozását célozza, hogy csak az eljáró bíróval szemben lehetne megfogalmazni kizárási indítványt, a bírósággal szemben nem.
Jelentős újdonság, hogy a bűncselekmények felderítése és bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés jelenleg ágazati jogszabályokban lévő szabályait a büntetőeljárási törvénybe integrálnák. Egy konkrét személlyel szemben pedig bűnüldözési célból nem folyhatna korlátlan ideig bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés.
A javaslat szerint a büntetőeljárásban lesz egy, a nyomozást megelőző új eljárási szakasz, amelyet az ügyészség és a nyomozó hatóság mellett a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a terrorizmust elhárító szerve végezhet a nyomozás elrendeléséről szóló döntés meghozatalához szükséges információk összegyűjtése érdekében.
A bűnüldözési célú titkos információgyűjtés folyamatába az eddiginél jobban bekapcsolódna az ügyész. Biztosítanák annak lehetőségét is, hogy az ügyész tudta és felügyelete nélkül bűncselekményt érintő titkos információgyűjtést a rendőrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ne folytathasson. Ez „nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a titkos eszközök alkalmazása során beszerzett adatok, bizonyítékok eljárási okokból ne vesszenek el” – olvasható az indoklásban.
Módosulna az óvadék intézménye: a bűnügyi felügyeletet, illetve a távoltartás magatartási szabályainak betartását biztosító eszközzé alakulna át, alkalmazásának lehetősége jelentősen bővülne és egyszerűsödne.
A nyomozás során nagyobb hangsúlyt kapna a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése: az ezért felelős szervek a nyomozást folytatókkal szoros együttműködésben dolgozhatnának.
A vádemelés elhalasztása helyett feltételes ügyészi felfüggesztés néven új jogintézmény jönne létre, amely nemcsak kábítószer birtoklása és gyermektartási kötelezettség elmulasztása miatt volna alkalmazható, hanem minden olyan bűncselekmény esetén, amelyben az elkövetőnek az eljárás megindulását követő magatartásától függ a büntethetősége. Ha képes és hajlandó megfelelő magatartást tanúsítani, akkor főszabály szerinti az eljárást felfüggesztenék, de ilyen esetekben többnyire előírnák számára az okozott kár megtérítését vagy az eredeti állapot helyreállítását.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) kedden azt közölte: az új törvénnyel akarja lezárni a kormány a 2010-ben elindult átfogó büntetőjogi reformot, amelynek korábbi állomása volt az új büntető törvénykönyv és az új büntetés-végrehajtási törvény. A büntetőeljárási törvényjavaslat csaknem hároméves előkészítése során egyeztettek többek között a jogalkalmazók képviselőivel, a társminisztériumokkal, a civil szervezetekkel, és figyelembe vették a külföldi törvények tapasztalatait, a nemzetközi szervezetek és az EU jogát is – írták.
(MTI)
Tájékoztatása szerint Trócsányi László igazságügyi miniszter kétéves egyeztetés után tárta a kormány elé a készülő kódexet, amely reményei szerint konszenzuson alapul.
A jogszabály céljaként jelölte meg az eljárások gyorsítását és hatékonyságának növelését, az áldozatvédelem erősítését.
A javaslatról ötpárti egyeztetést kezdeményeznek. A csomagot januárban nyújtják be a parlamentnek, és 2018 nyarán léphet hatályba a törvény – ismertette.
(kormany.hu)
[htmlbox Változásfigyeltetés]
