Jön az újabb Alaptörvény-módosítás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A vallási közösségekről és az Országos Bírói Tanácsról szóló rendelkezéseket, valamint a politikai hirdetések kampányidőszakok idejére vonatkozó szabályait is beterjeszti az Országgyűlésnek a kormány az ötödik alaptörvény-módosítás részeként – jelentette be Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Az államtitkár sajtótájékoztatóján elmondta: kampányhirdetéseket nem csak a közmédia sugározhat majd, a kereskedelmi televíziók és rádiók azonos feltételekkel, ingyen közölhetik a pártreklámokat. Az államtitkár hangsúlyozta, a médiumok dönthetnek úgy, hogy nem sugároznak politikai hirdetéseket a választási kampányban, ha viszont engedélyezik őket, nem válogathatnak a pártok között.
A nyomtatott sajtóban és az internetes újságokban, hírportálokon továbbra is korlátozás nélkül hirdethetnek a pártok.
Az alaptörvénybe újonnan kerülhetnek be a vallási közösségekről szóló rendelkezések. Így az alkotmány kimondaná, hogy az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából – sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő – vallási közösségeket hozhatnak létre, továbbá hogy a vallási közösségek önállók, az államtól különváltan működnek, de a közösségi célok érdekében együttműködhetnek vele. Az együttműködésről a vallási közösség kérelmére a parlament dönt, az együttműködésben részt vevő közösségek bevett egyháznak minősülnek, és sajátos jogosultságokkal rendelkeznek – ismertette a tervezett alkotmányos szabályozást az államtitkár.
Répássy Róbert kifejtette: ez az egyházügyi törvény nyári módosításának megfelelően azt jelenti, hogy a parlament nem a vallási közösségek, hanem a bevett egyházak elismeréséről határoz.
Nem változik a bíróságok központi igazgatásának felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanács jogállása, de szabályozása ugyancsak alaptörvényi szintű lesz.
A kormány még júniusban nyújtotta be az ötödik alkotmánymódosításra vonatkozó javaslatát. Ez teremtené meg a lehetőséget a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonására, valamint megszüntetné a bírósági ügyáthelyezéseket.
Kivenné az alkotmányból, hogy ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság (Ab) vagy nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására. Része továbbá, hogy az Ab 30 helyett 90 napon belül dönthessen a bírói kezdeményezésre indított eljárásokban.
Az államtitkár elmondta, hogy az ötödik alkotmánymódosítás a negyedik részleges korrekciója, amely válaszol az európai bírálatokra. A kormány meg akarja szüntetni azokat a látszólagos jogi problémákat, amelyek ürügyként szolgálhattak a Magyarország elleni támadásokhoz.
A kormány az ötödik alaptörvény-módosítás ismételt benyújtásával minden uniós kifogást orvosol, a változások október 1-jén léphetnek hatályba – mondta el az államtitkár. A törvényjavaslatot augusztus 30-án terjesztik a parlament elé.
