Jövő nemzedékek szószólója: Aggályos a hulladékkezelési rendszer működése

A jövő nemzedékek szószólója a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átfogó vizsgálata során jogszabályi, szervezeti, finanszírozási és működési aggályokat állapított meg, amelyek az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok elérését, illetve a kormányzati stratégiai tervek (pl. a körforgásos gazdaságra való átállás) megvalósítását nehezítik, emellett olyan alkotmányos alapértékek mint a természeti erőforrásokkal való, a jövő nemzedékek érdekeit szolgáló gazdálkodás, az egészséges környezethez, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítését is veszélyeztetik.

Általános alapelv és az Alaptörvényből is fakadó követelmény, hogy minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje és azt a jövő nemzedékek számára megóvja. Ezt irányozza elő a Nemzeti Környezetvédelmi Program is, és ezt szolgálja az uniós és a hazai környezetjog alapját képező szennyező fizet elve, amely alapján a hulladékgazdálkodásban gazdasági eszközökkel kell ösztönözni a hulladéktermelés elkerülését, az újrahasználatot és a hulladék újrahasznosítását. Csak az ilyen elvek alapján működő hulladékgazdálkodás képes a tiszta környezet mellett garantálni a felhasználókra háruló díj hosszú távú mérséklését.

A hatályos hazai szabályozás nem érvényesíti kellőképpen ezeket az elveket, hiányzik a polgárokat észszerű hulladékgazdálkodásra ösztönző anyagi érdekeltség. A hulladéklerakási járulékot nem a hulladéktermelő, hanem a közszolgáltató fizeti, amely annak keletkezését valójában nem tudja mérsékelni. Mindez a környezet védelmét szolgáló közszolgáltatási rendszert alapjaiban érinti, a lakosság környezeti tudatossága pedig továbbra is elmarad a szükségestől.

A hatályos jogszabályok ellentmondásosak (pl. a feladat-és hatáskörök tekintetében) és folyamatosan változnak (hatálybalépése óta a hulladéktörvény legalább 400 ponton változott). A szabályozás túlságosan gyakori változása aggályos lehet a jogbiztonság követelménye szempontjából. Hasonló okból aggályos, hogy a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., az NHKV olyan Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv (OHKT) alapján hoz döntéseket és alapít arra finanszírozási kérdéseket, amely már második alkalommal csak a tárgyév végére készül el.

A törvény a települési önkormányzatok feladatává teszi a hulladékgazdálkodást, azonban az ehhez szükséges szabályozási és gazdálkodási jogosítványaik nagy részét az NHKV birtokolja. A szabályozásban keverednek a magánjogi és közhatalmi jogviszonyok. A kormányhatározattal – ami nem kötelező jogszabály – elfogadott OHKT az önkormányzatokra és a közszolgáltatókra nézve is tartalmaz kötelezettségeket. Az NHKV által kibocsátott megfelelőségi vélemény nélkül közszolgáltató nem működhet, ugyanakkor annak megadása, illetve visszavonása tisztázatlan eljárásban, alapvető eljárásjogi garanciák híján születik, s ellene az Alaptörvényben garantált jogorvoslattal sem lehet élni.

A költségek növekedésével is összefüggésben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj jelenleg csak a tényleges költségek kisebbik részét fedezi. Az NHKV ráadásul rendszeresen több hónapos késéssel utalja át az általa ugyancsak késve beszedett díjakból a közszolgáltatók számára nem ellenőrizhető módon számított összegeket. Az ebből fakadó átmeneti vagy tartós forráshiány immár a biztonságos ellátást veszélyezteti. A napi finanszírozási problémák mellett elmaradnak az eszközfejlesztések, ami a környezet veszélyeztetése mellett önkormányzati vagyonvesztést is okoz. A megfizethető díjszint megtartása társadalmi érdek, de az a szolgáltatás színvonalának garantálása is; ehhez viszont a kieső bevételeket más módon folyamatosan pótolni kell(ene).

Bándi Gyula a rendszer működőképessége és a környezethez való jog érvényesülési feltételeinek megteremtése érdekében a fenti visszásságok és problémák megoldását sürgeti, s elvi állásfoglalásában ezt szolgáló javaslatokat is megfogalmazott a jogalkotók és jogalkalmazók számára.

(ajbh.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Vádemelés a villanyóra-visszatekerő mester ellen
2019. január 17.

Vádat emelt a Ceglédi Járási Ügyészség tizenegy ember, köztük egy villanyszerelő ellen, aki visszatekerte a villanyórákat és hamisított plombákat rögzített több Pest megyei városban - közölte a Pest megyei főügyész csütörtökön.

EP: több tagállamban is veszélyben vannak az uniós alapjogok
2019. január 17.

A jogállamiság megsértése és a gyűlöletbeszéd ellen emelt szót az alapvető jogok helyzetével kapcsolatban strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament - közölte szerdán az uniós parlament sajtószolgálata. A képviselők többsége szerint több tagállamban is veszélyben vannak az uniós alapjogok.