Kérdőíven kérdezi vállalkozóit a BKIK a KATA módosításról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kérdőív 16 kérdést tartalmaz. Kitöltése kb. 3-4 percet vesz igénybe.

A legnépszerűbb adózási forma az egyéni vállalkozók körében a Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA). A kisadózó vállalkozók a napokban komoly jogszabályi változásokkal szembesültek, amely a legmarkánsabban leegyszerűsítve úgy szól, hogy a KATA-s vállalkozónak (egy adóalanytól és egy adóéven belül) a 3 millió forint felett kapott bevétele után ezentúl egy plusz 40%-os adót kell fizetni, amely, ha a megbízója belföldi adóalany, akkor az adó megfizetése a megbízót terheli.

Ma kb. 400 000 KATA-s vállalkozó van. Míg 2013-ban az összes KATA-s vállalkozó kb. 11%-a volt a vállalkozás megkezdése előtt közvetlenül munkavállaló, addig 2019-ben ez az arány már kb. 36% volt. Mindeközben a KATA adómértékének az árbevétel maximumához viszonyított aránya egyre csökkent, ahogy emelkedett a bevétel maximum (6 millióról 12 millióra), azaz egy főállású KATA adózóra nézve a 2013-as 6 millióra vetített átlag 10,83%, míg tavalyra ez a 12 millióra vetítve már csak 5,42% volt. Ilyen kedvezményes „nettósítási” lehetőség sajnos a visszaéléseket is magában hordozza. Becslés szerint kb. 150 000 „bujtatott munkavállaló számláz KATA-s színekben”, ami nagyjából 250 milliárd forint költségvetési kiesést jelent. Mivel ez a tendencia a KATA eredeti céljával ellentétes és e mellett a tisztességes vállalkozásoknak komoly versenyhátrányt okoz, látszott, hogy a Kormányzat részéről már tavaly elindult egy gondolkodás ennek a problémának az orvosolására.

Parragh László úr, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nemrég letette a kormányzat asztalára azt a javaslatot, amiből nagyon gyorsan jogszabály lett. Sajnálatos módon ezt a javaslatot Parragh elnök úr a vállalkozók megkérdezése nélkül terjesztette elő. Az is nyilvánvaló, hogy a kormányzatnak az MKIK a partnere, így, ha az MKIK véleményt mond, joggal gondolja a kormányzat, hogy az a vállalkozók véleményét tükrözi.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara álláspontja szerint, még ha a szándék jogos is, de egy ilyen fajsúlyos javaslat körültekintő előkészítést igényel az MKIK, azaz az országos kamara részéről. Éppen ezért, mi a budapesti kamarában úgy döntöttünk, hogy felmérjük pontosan a helyzetet, megkérdezzük vállalkozóinkat, azzal a céllal, hogyan lehet ezt a kétségtelenül visszás helyzetet úgy kezelni, hogy azok, akik tisztességes vállalkozók, ne legyenek sújtva egy extra adó által. Ezért fontos megtudnunk, melyik szektorban ki, miként kerülhet önhibáján kívül a 3 millió feletti sávban. Ezen kívül azt is szeretnénk megtudni, hogy önök szerint mik a KATA előnyei, hátrányai.

Tekintettel arra, hogy a jogszabály 2021. január elsején lép életbe, van reális lehetőség alternatívát felmutatni a Kormányzat számára. Kérjük töltse ki a kérdőívet, ezzel is segítve, hogy minél pontosabb információkhoz jussunk és ezáltal jó megoldás születhessen.

A kérdőív 16 kérdést tartalmaz. Kitöltése kb. 3-4 percet vesz igénybe. Az elektronikus kérdőívünk egyszerű és tényszerű válaszokat és véleményeket váró kérdéseket tartalmaz. Ahol egyszerre több válasz is adható, külön jelezzük. A kérdések alatt található „Következő”, vagy „Előző” feliratra kattintva navigálhat, a lapok között. A kérdőív indításakor az Ön számítógépén el fog indulni az internetböngésző program, így szükséges, hogy internetkapcsolata aktív legyen. Amennyiben megjelenik egy belépési adatokat kérő ablak, ez a böngésző lassú indulása miatt történhet. Ebben az esetben ne zárja be a böngészőprogramot, hanem indítsa újra a kérdőívet.

A felmérésben résztvevők a felmérés lezárta után e-mailben visszajelzést kapnak a felmérés eredményéről. Tekintettel arra, hogy az eredmények Önök számára éppoly fontosak, mint számunkra, kérjük a rövid határidő betartását.

(bkik.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.