Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közel 30 millió forintos bírságot szabott ki két alapkezelőre, mert javadalmazási modelljük túlzott kockázatvállalásra ösztönözhette az osztalékra jogosult azon munkavállalókat, akik egyben az alapkezelők tulajdonosai – közölte a jegybank.
A közlemény szerint a HOLD Alapkezelő 17,4 millió forintos, az ADALFA Alapkezelő 12,3 millió forint büntetést kapott.
A jegybank még 2019-ben indított vizsgálata megállapította, hogy az alapkezelők belső szabályzatai azon munkavállalóknak fizetett osztalékra vonatkozóan – akik egyben az alapkezelők tulajdonosai -, részben vagy egyáltalán nem rögzítettek korrekciós előírásokat, amelyek csökkentenék a befektetővédelmi kockázatokat.
Az MNB szerint mindez összeférhetetlenségi eseteket vethetett fel, illetve a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló törvény javadalmazási szabályainak megkerülését eredményezte.
Megállapították: a HOLD Alapkezelő emellett nem tartotta be az alapszabályában rögzített, az osztalék mértékére vonatkozó korlátokat.
Az alapkezelőnél a vizsgált időszak egy részében nem a belső szabályzatai alapján meghatározott, arra jogosult testület hozta meg a stratégiai befektetési döntéseket, később pedig a vonatkozó belső szabályzatban nem rögzítették a döntéshozatalra jogosult személyt. Továbbá kis számban befektetési limitsértésre is sor került, illetve a végrehajtási partnerek meghatározásánál és informatikai téren is szabálytalanságok merültek fel.
Az ADALFA Alapkezelőnél a vizsgált időszak jelentős részében hiányzott az átvilágítási politika, továbbá egy ellenőrzött napon a jogszabályban előírtnál kevesebb likvid vagy azonnal készpénzre váltható eszközökben rendelkezésre álló szavatoló tőkével rendelkezett.
A bírságok kapcsán súlyosító körülménynek számított – többek között – a feltárt hiányosságok egy részének rendszerszintű jellege, azok jelentős kockázati besorolása, illetve az, hogy a hiányosságok huzamosabb ideig fennálltak. Enyhítő körülménynek minősült, hogy az alapkezelők együttműködtek a vizsgálatok során és számos intézkedést tettek a szabálysértések, mulasztások megszüntetése érdekében – írták.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
