Két rendbeli életveszélyt okozó testi sértésért ítélték el a pohárleszedőt
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Fővárosi Törvényszék elsőfokon 4 év 6 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte – két rendbeli életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete és egy rendbeli súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt – azt a férfit, aki 2015. január 1-jén hajnalban, a Vörösmarty téri ünnepi vásár egyik standjánál dulakodást követően lerántott egy forralt bort tartalmazó fazekat és annak tartalmát a sértettekre borította, akik ennek következtében égési sérüléseket szenvedtek. A bíróság egyúttal elrendelte a vádlottal szemben korábban kiszabott 1 év 6 hónap felfüggesztettbörtönbüntetés végrehajtását is.
Az elsőfokú ítélet szerint a vádlott 2014 telén pohárleszedőként dolgozott a Vörösmarty tér egyik standján. 2015. január 1-jén hajnalban ittas állapotban több kollégájával is agresszíven kezdett viselkedni, valamint később engedély nélkül akart fogyasztani az ott lévő italokból, ezért a
pultvezető hazaküldte őt. Ezt a vádlott indulatosan sérelmezte. A pénztárost – aki a pultvezető segítségére sietett – a vádlott elkezdte ütlegelni.
A pultvezető és a pultos próbálták szétválasztani a dulakodókat, de mindketten a földre kerültek. Ezt követően a vádlott lerántotta a tűzhelyről az ott lévő 90 literes, forralt borral 3/4 részig töltött fazekat, és mindhárom sértettet leöntötte annak tartalmával. A pultvezető testfelszínének 11%-ra, míg a pultos testfelszínének 14%-ra kiterjedően II. fokú égési sérülést szenvedett, a pénztárosnak pedig a bal kézfeje égett meg. Az ítélet szerint a pultvezetőnél és a pultosnál fennállt a közvetett életveszélyes sérülés (égési shock) keletkezésének
reális lehetősége. Mindkét sértett maradandó fogyatékosságot, egyikük pedig súlyos egészségromlást is szenvedett a cselekmény során.
Az FT az ítéleti tényállást a vádlott vallomására, a tanúvallomásokra, a szakértői véleményre és az okirati bizonyítékokra alapozta.
A vádlott az eljárás folyamán mindvégig tagadta a bűncselekmény elkövetését, azonban a nyomozás és a bírósági tárgyalás során tett vallomásai ellentmondásosak voltak. Ezzel szemben a tanúk következetesen cáfolták a vádlott vallomását, és bár az időmúlás során az egyes beszámolók kissé eltértek a nyomozás alatt tett nyilatkozatoktól, releváns különbség nem volt köztük és a vallomások összehangolásának gyanúja sem merült fel.
A Törvényszék a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte az időmúlást, azt, hogy a cselekmény kísérleti szakban maradt, illetve azt, hogy csak közvetett életveszély bekövetkezésének volt realitása.
Súlyosító körülményként vette figyelembe a bíróság, hogy a vádlott büntetett előéletű, a cselekményt ittas állapotban, felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt követte el, valamint azt is, hogy két sértett maradandó fogyatékosságot, egyikük pedig súlyos egészségromlást szenvedett.
Az ítélet nem jogerős, mivel azzal szemben a vádlott és védője fellebbezést jelentettek be.
(MTI)