Kiadatási letartóztatásba került egy háborús bűncselekményekkel vádolt szerb férfi


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék elrendelte annak a szerb állampolgárságú férfinak a kiadatási letartóztatását, akivel szemben az ENSZ-főtitkár Koszovói Különmegbízottja, illetve a Belgrádi Felsőfokú Bíróság bocsátott ki nemzetközi elfogatóparancsot, majd előbb a Szerb Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma, azután a Koszovói Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma is kiadatási kérelmet terjesztett elő.

A kiadatási kérelmeket civil lakosság ellen elkövetett háborús és más bűncselekmény miatt indult büntetőeljárások lefolytatása terjesztették elő. A rendelkezésre álló adatok szerint a szerb férfi és társai megalapozottan gyanúsíthatók azzal, hogy 1999 márciusában és májusában Peja város Kristal részén civilek lelövésében vettek részt, amely során 23 koszovói albán személy életét vesztette.

A bíróság a mai tárgyaláson kizárólag azt vizsgálta, hogy a meglévő információk alapján a kiadatás, illetve a kiadatási letartóztatás feltételei a keresett személy esetében fennállnak-e. A kiadatásról a végső döntést az igazságügyi miniszter hozza meg. A férfi a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy csak a szerb kiadatási kérelem teljesítéséhez járul hozzá, illetve a specialitás szabályainak alkalmazását mindkét kiadatási kérelem vonatkozásában kérte. Ez utóbbi értelmében a terheltet kiadatása esetén a hatóságok kizárólag a kiadatási kérelemben szereplő
ügyekkel kapcsolatban állíthatják bíróság elé.

A bíróság eljárása során megállapította, hogy a rendelkezésre álló információk alapján a terhelt vonatkozásában a kiadatás, illetve a kiadatási letartóztatás feltételei mindkét kiadatási kérelem esetében fennállnak. A kiadatási letartóztatás – amelynek kezdőnapja 2022. október 24. – 6 hónapig tart. Az ügy iratait a kiadatás tárgyában történő végső döntéshozatalra a bíróság felterjeszti az Igazságügyi Minisztériumhoz. A végzés végleges.

Forrás: Fővárosi Törvényszék sajtóközlemény


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.