Kié a pénzem?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Gárdos István Kié a pénzem? A pénz dologi jogi vizsgálata című könyve a Wolters Kluwer Kiadó gondozásában jelent meg. A megjelenéshez kapcsolódó könyvbemutatót a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda június közepén rendezte meg a Budapest Music Center épületében.


Király Júlia közgazdász, az MNB egykori alelnöke és Menyhárd Attila, jogász, az ELTE Polgári Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára egy jó hangulatú könyvbemutató keretén belül meséltek a szerzővel való kapcsolatukról és mutattak rá a könyvének jelentőségére napjaink pénzről való jogi gondolkodásának keretei között.
 
Tomori Erika, a szervező ügyvédi iroda partnere köszöntő beszédében elmondta, hogy a szerző nagy álma valósult meg ennek a könyvnek a megjelenésével. „Ó kedves pénz, te szép, te drága! Jöjj vissza, minden meg van bocsátva!” – idézte fel szellemesen a Budapest Orfeum sorait, kiemelve, hogy a pénzről való gondolkodás képlete manapság sem ilyen egyszerű.

Király Júlia

Király Júlia visszaemlékezett arra a pillanatra, amikor a kilencvenes évek elején, akkor még kezdő közgazdászként kávézott együtt Gárdos Istvánnal, s már akkoriban, mintegy négy órán keresztül folytattak beszélgetést arról, hogy pénz-e a bankszámlapénz? A szerzőt szakmai pályafutása során ugyanis mindig mélyen és intenzíven foglalkoztatta a pénzzel kapcsolatos jogi gondolkodás. Gárdos István elméleti és gyakorlati tudását a Magyar Nemzeti Bank jogtanácsosaként, majd a Magyar Hitelbank Rt. vezető jogtanácsosaként mélyítette el, 1992-től kezdve pedig a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda egyik alapító tagjaként elsődleges szakterülete ma is a bank- és értékpapírjog.

A pénzről írni, azt meghatározni azonban mind a mai napig nagy kihívás elé állítja a jogi és gazdasági szakembereket egyaránt, természetét meghatározni megmérettetés az ezzel foglakozó szakemberek számára. Menyhárd Attila ennek kapcsán kiemelte, hogy a könyv ebben a gondolkodásban hiánypótló és korszakalkotó mű. A Kié a pénzem? élen jár olyan kérdések felvetésében, melyek további kérdésekre és a kapcsolódó értő válaszok megtalálására sarkallnak. Menyhárd szerint kérdéseket feltenni pedig bátorságra vall, mert vállaljuk vele annak a kockázatát, hogy olyan gondolatok is megszülethetnek ekkor, melyekre nincs konzekvens válasz. A felvetésük azonban szükségszerű, hogy további szakmai együttgondolkodásra sarkalljanak.

Menyhárd Attila

A pénz jogi természetét tekintve különös jószág. A tanszékvezető szerint a jelentősége abban áll, hogy a pénz a társadalmi konvenció „szülötte”, ebben a vonatkozásban bír értékhordozó eszközként. A pénzre ugyanakkor nem csak mint a dologi jog, hanem a kötelmi jog részeként is tekintünk. Noha a könyv alcíme utal arra, hogy a pénz dologi jogi vizsgálata kerül a mű középpontjába, a könyvet bemutató szakemberek mégis kiemelik, hogy valójában a pénzzel kapcsolatos komplex gondolatiságot jelenít meg, a dologi és kötelmi jogi aspektusokat egyaránt lefedve, mintegy teljes vagyonjogi szemléletű vizsgálatot elvégezve.

A könyv ígéretes értéke, hogy a konzekvensen vizsgálja a pénz valamennyi vagyonjogi vonatkozását, az elvi kérdésektől kiindulva következetesen vezeti végig az olvasóját a joggyakorlat aktuális problémái felé. Ezzel foglakozni napjainkban azért is kulcsfontosságú, mert a 2009-es évet követően a joggyakorlat hiányosságai testet öltöttek akkor, amikor hazánk a pénzügyi válság következményeivel próbált meg szembe nézni. Ezt az időszakot egyfajta értetlenség és bizonytalanság kísérte, s ebben a környezetben meg kellett teremteni újra a lehetőségét a pénzzel kapcsolatos jogi és közgazdasági vonatkozású, értékteremtő és értő beszédnek. Ennek fontos eredménye a most megjelent Kié a pénzem? is.

Gárdos István

Király Júlia érzékletesen írta körül, hogy sem a jogászok, sem a közgazdászok között sincs egyetértés a pénzzel kapcsolatos gondolkodás egyes kérdéseiben. Noha közmegegyezés nem született, annyi azonban bizonyos, hogy a pénzzel mint alapfogalommal foglalkozni kell. Király Júlia Örkény az élet értelmére vonatkozó cseresznyepaprika, füzér és madzag hasonlatával élve festette le a pénzzel kapcsolatos gondolkodás problematikáját, ám ahogy Örkény is említette a nagy kérdések vizsgálata kapcsán: „Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára.” S valóban: ahogyan ez a kedvelt egyperces szól a részek és az egész kapcsolatáról, az új minőség létrejöttének elgondolkodtató nehézségeiről, úgy épül fel a Kié a pénzem? is. Az alapos elméleti tisztázás után egy komplex vagyonjogi gondolkodás részeként jelenik meg előttünk a pénz, mint jogi és közgazdasági alapfogalom, mely a feltett kérdések merészségének, a joggyakorlat nehézségeinek megemlítésével egy új, minőségi gondolkodásra ösztönzi a jövő jogalkotó szakembereit.

 

Fotó: Rózsa Zsuzsanna


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.