Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Magyar Közlöny december 14-én kiadott 200. lapszámában kihirdették az Országgyűlés által elfogadott az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt.
A Magyar Közlönyben kihirdetett törvényjavaslat 2018. január 1-jén lép hatályba, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) pedig a fenti napon hatályát veszti.
Korábbi cikkeinkben beszámoltunk az Ákr. előkészítéséről, valamint az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának munkájáról is. Legutóbbi cikkünkben pedig a törvényjavaslat országgyűlési képviselők által megszavazott végleges, változatának főbb módosításait ismertettük.
Az Ákr. még szélesebb körben biztosítja a tisztességes eljáráshoz való jogot, változtat az eljárási határidőkön, bizonyos esetekben a jogsértő módon szerzett bizonyítékok felhasználását is megengedi, szélesíti a közhírré tétel alkalmazásának körét, meghatározza a közigazgatási szerződés fogalmát valamint egyértelműen meghatározza, hogy a fellebbezés során milyen esetben lehet új tényekre hivatkozni.
A kihirdetett törvény közel két év alatt jutott el a kormányzati koncepciótól a végleges változatig. Az új Ákr. kihirdetésével a jelentősebb anyagi és eljárásjogi jogszabályokat szinte teljesen újrakodifikálták.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
