Kilenc év fegyház fegyveres rablásért és egyéb bűncselekményekért

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 2019. április 24-én előkészítő ülésen kilenc év fegyházbüntetésre ítélte azt a férfit, aki 2018 januárjában gumilövedékes forgópisztollyal kísérelt meg kirabolni egy budapesti autókereskedést.

A vádirat szerint a vádlott 2018. január elején egy Üllői úti autókereskedés alkalmazottját lőfegyvernek nem minősülő, gumilövedékes forgópisztollyal próbálta arra kényszeríteni, hogy adja át az üzlet széfjében tartott készpénzt. A sértett elmondta, hogy sem széf, sem készpénz nincs az autókereskedésben, pusztán a saját pénztárcájában található összeget tudja átadni. A vádlott eltette a sértett pénztárcáját – benne közel 80.000 forint készpénzzel, a sértett bankkártyájával és irataival –, majd a szomszéd helyiségben gyorskötözővel hátrakötötte a már fekvő sértett kezeit. A vádlott további készpénz és a sértett autójának indítókulcsa után kutatott a sértett nadrágzsebében, amikor megérkezett a sértett élettársa, és annak kiskorú leánygyermeke az üzletbe. A vádlott eltette a fegyverét, majd betessékelte őket abba a helyiségbe, ahol a sértett feküdt a földön. Ott felszólította az újonnan érkezőket, hogy ők is feküdjenek a földre. Miután ennek eleget tettek, a vádlott megfenyegette őket a fegyverével, és közölte velük, hogy ne menjenek ki az irodából, mert „baj lesz”.

Az ügyészség jelezte, hogy a vádlott feltételesen volt szabadlábon, amikor a bűncselekményt elkövette, így különös visszaesőként kilenc év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta, valamint azt, hogy a vádlottat tíz évre tiltsák el a közügyek gyakorlásától.

A védelem hangsúlyozta, hogy a vádlott feltételes szabadlábra helyezését követően hosszú éveken keresztül nem követett el bűncselekményt. Kérte a bíróságot, hogy enyhítő körülményként vegye figyelembe a vádlott őszinte megbánását – aminek már az első kihallgatása során is tanújelét adta –, valamint a bűncselekmény elkövetésekor tapasztalt felfokozott idegállapotát.

A vádlott az előkészítő ülésen beismerte a bűnösségét és egyúttal lemondott a tárgyaláshoz való jogáról is, amely nyilatkozatait a bíróság elfogadta. A hatályos eljárásjogi szabályok szerint a bíróság így bizonyítási eljárást nem folytatott le – nem vizsgálta sem a vádirati tényállás megalapozottságát, sem pedig a bűnösség kérdését –, kizárólag a büntetés kiszabásáról kellett döntenie.

A bíróság a vádiratnak megfelelően a vádlottat bűnösnek találta fegyveresen elkövetett rablás bűntettében, fegyveresen elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében, személyi szabadság megsértésének bűntettében, valamint tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében. A bíróság az ügyészi indítványnak megfelelően kilenc év fegyházbüntetésre ítélte a vádlottat a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásával, valamint tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Ezen túl kötelezte a felmerült 1.031.510 forint bűnügyi költség megfizetésére.

Indokolásában a bíróság kifejtette, hogy enyhítő körülményként értékelte a vádlott beismerő vallomását és őszinte megbánását. Súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a vádlott feltételesen volt szabadlábon, amikor a bűncselekményt elkövette, büntetett előéletű és különös visszaeső.

Az ügyészség, a védelem és a vádlott is tudomásul vette az ítéletet, így az jogerős.

---