KIM: megalapozatlan az ombudsman beadványa


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) megalapozatlannak tartja az alapjogi biztos Alkotmánybírósághoz írt beadványát, amelyben Szabó Máté az új Ptk. „aggályos fogalom-meghatározásának” felülvizsgálatát és megsemmisítését kérte.


A tárca közleményében felidézte: Szabó Máté korábban azt közölte, hogy álláspontja szerint a „közeli hozzátartozó” meghatározásáról szóló bekezdés egyik pontja ellentétes az alaptörvényben foglaltakkal. Emellett a beadványában kifogásolta, hogy a bejegyzett élettársakra utalás kimaradt a „közeli hozzátartozó” fogalmából.

A KIM szerint a bejegyzett élettársi kapcsolatról nem az új Ptk., hanem külön törvény, a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvény rendelkezik. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény értelmében a bejegyzett élettársi kapcsolatra általában a házasságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, és csak a házasságtól eltérő jogkövetkezményeket állapítja meg a külön törvény. Vagyis a bejegyzett élettársak jogai és kötelezettségei – a külön törvényben meghatározott kivételekkel – a házastársak jogaival és kötelezettségeivel azonosak – fejtették ki.

A két törvény rendelkezéseinek együttes értelmezéséből az következik, hogy a bejegyzett élettárs az új Ptk. hatálybalépése után is közeli hozzátartozónak minősül – hangsúlyozta közleményében a KIM.

A jövő év március 15-től hatályos új Ptk.-t az Országgyűlés az idén, tavaszi ülésszakának első napján, február 11-én fogadta el, majd február 26-án jelent meg a Magyar Közlönyben Áder János köztársasági elnök aláírásával.

Schiffer András (LMP) független országgyűlési képviselő március 14-én fordult Szabó Mátéhoz, hogy kezdeményezze az új Ptk. alkotmányossági felülvizsgálatát.

Kőrös András kúriai bíró június 13-án egy szakmai fórumon azt mondta: az élettársi kapcsolat védelme gyengült, a házastársi vagyonjog szabályai gazdagodtak a hatályos rendelkezésekhez képest az új polgári törvénykönyvben.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala csütörtöki közleményében azt írta: több panaszos, köztük országgyűlési képviselők, jogvédő civil szervezetek is beadványban kérték az alapvető jogok biztosát, hogy az új polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseivel kapcsolatban kezdeményezze az Ab eljárását.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.