Kimentési tilalom etnikai diszkrimináció esetén

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Egyenlő Bánásmód Hatóság az utóbbi időben több olyan, lakhatással összefüggő panaszt vizsgált, amelyekben a nemzetiséghez való tartozás védett tulajdonságra hivatkozott a kérelmező.

Az esetekből leszűrhető tapasztalat, hogy az önkormányzati bérlakások diszkriminációmentes pályáztatásának követelménye sokak előtt ismert, azonban arról kevesebben tudnak, hogy az egyenlő bánásmód követelményét a házukat, lakásukat kiadásra nyilvánosan meghirdetőknek és az albérlet-közvetítéssel foglalkozó cégeknek is meg kell tartaniuk.

Ebben az évben hozott döntést a hatóság abban az ügyben, amelyben a roma származású kérelmező azt panaszolta, hogy egy bérlemények közvetítésével foglalkozó céggel szerződve olyan ingatlanlistát kapott, amelyen számos tételnél, így az ingatlan jellemzőit, illetve a leendő bérlővel szembeni elvárásokat tartalmazó részeknél a „roma nem” megjegyzés szerepelt. A bepanaszolt cég a hatóság ismételt felhívására sem tett nyilatkozatot, a hatósággal nem vette fel a kapcsolatot, így az ügyben a hatóság kizárólag a kérelmező által szolgáltatott bizonyítékok alapján hozott döntést. A hatóság megállapította, hogy nemzetiséghez tartozás alapján megvalósult a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, ezért a céggel szemben a jogsértés jövőbeni megtiltásán túl bírságot is kiszabott és elrendelte jogerős határozatának nyilvánosságra hozatalát.

Az üggyel kapcsolatban fontos rámutatni arra, hogy a faji hovatartozás, a bőrszín, valamint a nemzetiség vagy nemzetiséghez tartozás alapján megvalósuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés esetében a törvény kizárja, hogy azt észszerű indokkal ki lehessen menteni. Az ilyen magatartás tehát mindenképpen sérti az egyenlő bánásmód követelményét. Ugyanakkor az eljárásban lehetőség van egyrészt egyezségkötésre a kérelmezővel és így elkerülhető, hogy a hatóság megállapítsa a jogsértést és szankciót alkalmazzon; másrészt a szankció kiszabásánál a hatóság figyelembe veszi, hogy az eljárás alá vont együttműködött-e az eljárásban, pl. volt-e komolyan vehető egyezségi ajánlata. Az ismertetett ügyben a szankciók együttes kiszabását az is indokolta, hogy az eljárás alá vont a hatósággal nem működött együtt.

(egyenlobanasmod.hu)