Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Huszonkétezerrel nőtt a bíróságokra érkezett ügyek száma 2023-ban az előző évhez képest, ami kétszázalékos növekedést jelent – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) koordinációs és felügyeleti osztályvezetője szerdán Szekszárdon.
Fazekas Sándor a Szekszárdi Törvényszék összbírói értekezlete előtt tartott sajtótájékoztatón hozzátette: 1 millió 178 ezer volt az ügyek száma, a peres eljárások száma ötezerrel nőtt, az emelkedés a polgári és gazdasági, nem peres ügyek többletéből adódik.
A nem peres eljárások növekedését az is magyarázza, hogy a cégek esetében a koronavírus-járvány idején felfüggesztett kényszertörlési eljárások újraindultak, ezek részben tavaly fejeződtek be a cégbíróságokon, részben pedig felszámolási eljárásokat eredményeztek – közölte.
Az osztályvezető ismertette: évről évre kevesebb per húzódik el. Az OBH a két éven túl folyamatban lévő polgári és büntető perek mielőbbi befejezésére 2020-ban indított programot; 2020 és 2023 között 48 százalékkal csökkent az ilyen ügyek száma, 2020-ban csaknem nyolcezer két éven túli eljárás volt, most 3900 ilyen ügy van a bíróságokon – mondta.
Kitért arra, hogy az OBH kiemelt feladatának tartja a munkaterhek arányosítását, erre ma a csökkent ügyforgalom miatt reális lehetőség van. A hivatal 2021-ben alakított ki új mérési módszertant, amellyel nemcsak az ügyek mennyiségét, hanem a minőségét is vizsgálják. 2015-ben súlyszámrendszert vezettek be, amelyet évről évre pontosítanak. A Szekszárdi Törvényszéken az ügyek súlyszáma például meghaladta az országos átlagot a büntető ügyszakban, ami azt jelenti, hogy itt nehezebb ügyeket tárgyaltak – jegyezte meg.
Fazekas Sándor beszélt arról is, hogy folyamatosan nő a távmeghallgatások száma, ezeket 2012 óta alkalmazzák a magyar jogrendszerben. Évente átlagosan 25 ezer távmeghallgatást tartanak, minden bíróságon van erre alkalmas tárgyalóterem. A meghallgatási mód nemcsak költséghatékonyabb, hanem az előállítottaknál csökkenti a kockázatokat, és a tanúk vallomástételi hajlandóságát is erősíti – fűzte hozzá.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
