Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság a rendszerváltás emblematikus intézménye, a jogállamiság és az alapjogok védelmének legfőbb szerve Magyarországon. Kétrészes, összesen negyed órás kisfilmben mutatja be az Alkotmánybíróság legfőbb hatásköreit, a demokráciában betöltött szerepét, megalakulásának előzményeit, illetve fennállásának csaknem harminc esztendejét.
A kisfilm az Alkotmánybíróság működését bemutató sorozat első része, amelyben – eddig példa nélkül álló módon – a testület zártkörű teljes üléséről is láthatunk felvételeket. Az Alkotmánybíróság megújítja kommunikációját, összességében szeretné a határozatait mindenki számára érthetővé tenni. Az Alkotmánybíróság új kisfilmje azzal a céllal született, hogy bemutassa a nagyközönségnek az intézmény történetét és hatásköreit. A kisfilmben Sulyok Tamás elnökön kívül megszólal Horváth Attila és Szalay Péter alkotmánybíró, Potje László, az Elnöki Kabinet főtanácsadója és Vetter Szilvia sajtófőnök.
Az Alkotmánybíróság két részes új kisfilmje elérhető a következő linkeken:
Az alkotmánybíróság új, korszerű köntösbe öltözött honlapjának címe: https://alkotmanybirosag.hu/.
Az Alkotmánybíróság Facebook oldala két nyelven, magyarul és angolul is elérhető a következő címen: https://www.facebook.com/alkotmanybirosag.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
