Kommentárt adtak ki a büntetőeljárási törvényhez


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bemutatták a Kommentár a büntetőeljárási törvényhez című kétkötetes kiadványt Budapesten kedden.

A rendezvényen Polt Péter legfőbb ügyész, a könyv főszerkesztője azt mondta, az alaptörvény fontos útmutatást ad a jogalkalmazónak: elsődlegesen úgy értelmezze a jogot, hogy a jogalkotó szándékai szerint járjon el. A megjelent kommentár minden fordulatában a jogalkotó célját tükrözi, ezáltal megvalósítja a fenti elvet – jelentette ki.

Úgy vélekedett, hogy joghallgatók is haszonnal forgathatják a kiadványt.

Polt Péter szerint nagy előnye a könyvnek, hogy azok írták, akik a szakértői testület tagjaiként a kodifikációban szintén közreműködtek, tehát kiválóan tudják, mit és miért tartalmaz a büntetőeljárási törvény. Ők nem csupán elméleti, de gyakorlati szakemberek is, aminek jótékony hatása meglátszik a művön – vélekedett, kijelentve, hogy éppen ezért kissé a hasonló tárgyú kommentárok elé helyezi a most kiadottat.

Felidézte, hogy július 1-jével lépett hatályba az új büntetőeljárási törvény. A jogszabály csapatmunka eredménye, sok ügyész is dolgozott rajta – közölte Polt Péter. Valamennyi hivatásrendet bevonták, a vezetőknek teremtettek egy fórumot, valamint szakértőket kértek fel, akik sok fordulón keresztül vitatták meg az elképzeléseiket – ismertette.

Megjegyezte, a 19. században még más volt a helyzet: Csemegi Károly annak idején gyakorlatilag egyedül írta a róla elnevezett kódexet, amelynek az indokolását teljes egészében maga készítette el. Ennek az volt az előnye, hogy biztosította a jogszabály koherenciáját. Ma azonban már nem tudná egyetlen ember átfogóan kodifikálni ezt a jogterületet – mutatott rá a legfőbb ügyész.

Polt Péter azt mondta, a büntető törvénykönyv kommentárjának főszerkesztése után szívesen vállalta el a mostani munkát. A kettő együtt alkot egy egészet – hangoztatta.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke úgy fogalmazott: jelentős lesz a mű szerepe abban, hogy az ügyvédek beadványaikban alátámasszák a saját érvelésüket, valamint „kijegecesedjen” egy egyértelmű, jogbiztonságot teremtő gyakorlat.

A leplezett eszközökkel kapcsolatban biztosan felmerülnek még jogértelmezési kérdések, az iratmegismerési jog korlátozásáról szóló törvényi rész nem tűnik egységesnek, az előkészítő ülés témájáról nem is beszélve – sorolta Bánáti János, megjegyezve: van még hová fejlődnie a gyakorlatnak.

Kézdi Katalin, a művet kiadó Wolters Kluwer Hungary Kft. ügyvezető igazgatója úgy vélekedett, az teszi egyedülállóvá a kommentárt, hogy szerzői valamennyien olyan kiváló büntetőjogászok, akik az igazságügyi miniszter által felkért szakértőkként vagy valamely jogi hivatásrend képviselőiként aktív, közvetlen módon vettek részt a törvény megalkotásában.

A két kötet hatékony segítséget nyújthat a jogalkalmazóknak abban, hogy megtalálják a megfelelő és alapos magyarázatot az ismert, valamint az új jogintézményekre – tette hozzá.

A rendezvényen jelen volt mások mellett Miskolczi Barna ügyész, korábbi miniszteri biztos, aki az igazságügyi tárcánál koordinátorként vett részt az új büntetőeljárási törvény kidolgozásában, valamint Ibolya Tibor fővárosi főügyész.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.