Kontrollt kell gyakorolni a tartalommoderálás felett Koronavírus


A magyar és a lengyel igazságügyi miniszter szerint a techcégek jogsértően korlátozzák a konzervaítv nézeteket.

Varga Judit magyar igazságügyi miniszter hétfőn felvetette a közösségi média cégek szankcionálásának lehetőségét a szólásszabadság rendszeres megsértése miatt.

Varga Judit elmondta, hogy a héten találkozik a GVH-val, hogy megvitassák a tisztességtelennek tartott kereskedelmi gyakorlatért kiszabandó esetleges szankciókat, valamint összehívja a Digitális Szabadság Bizottság ülését.

Az egyre növekvő bírálatok közepette egyes kormányzati tisztviselők panaszkodnak arra, hogy a közösségi média vállalatok, köztük a Facebook korlátozza a konzervatív nézetek kinyilvánítását a platformjaikon.

Orbán Viktor miniszterelnök szócsövévé változtatta Magyarország közmédiáját, és szövetségesei a magánmédia nagy részét ellenőrzik, lehetővé téve, hogy nézeteit kiemelten közvetítsék.

A jobboldali miniszterelnök eddigi egyik legnehezebb kihívással szembesül, mert a jövő évi parlamenti választásokon a koronavírus járvány okozta gazdasági visszaesésből elhúzódó felépülés és az ellenzéki erők egyesülése miatt, a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy fej-fej melletti verseny várható.

“Az “Árnyéktilalom” a közösségi média szolgáltatók titkos, politikai célú törekvése, amely a felhasználói profilok láthatóságát és a elérhetőségét a tudomásunk nélkül korlátozza” – érvelt Varga Judit egy Facebook-bejegyzésben.

“Annak érdekében, hogy csökkentsék a hatókörüket, a Facebook korlátozza a keresztény, konzervatív, jobboldali vélemények láthatóságát is. Személyes tapasztalatom is van ebben” – mondta Varga Judit de nem részletezte, hogy mire gondol.

A Facebook nem válaszolt azonnal egy e-mailben küldött megjegyzéskérésre.

Vargának közel 120 ezer Facebook-követője van, Orbánnak pedig több mint 1 millió, ami a magyar lakosság több mint 10%-át teszi ki. A miniszterelnök gyakran használja a Facebookot, hogy bejelentéseket tegyen a koronavírus járványról vagy a gazdaságpolitikáról szóló kormányzati döntésekről.

Varga szóvivője nem válaszolt azonnal az e-mailben feltett kérdésekre, amelyekben a Reuters további részleteket kért a miniszter Facebookkal szembeni vádjával kapcsolatban, amely korlátozta a bejegyzései láthatóságát.

Varga posztjában azt írta, az ügyet európai uniós szinten kell szabályozni, de azt mondta, hogy gyorsabb fellépésre lehet szükség: “A rendszeres visszaélések miatt azonban lehet, hogy hamarabb fel kell lépnünk” – mondta.

Megjegyzéseit napokkal azután tette közzé, hogy szövetséges Lengyelország is jelezte a nagy techcégek elleni esetleges fellépést, a lengyel igazságügyi miniszter szerint azok a vállalatok, amelyek eltávolítják az általuk sértőnek ítélt tartalmakat, bírsággal sújthatók.

A lengyel kormány által elfogadott „tervezet szerint a nemzetközi szolgáltatók nem tilthatnák le a lengyel felhasználók tartalmait, ha azok az ottani szabályozás szerint nem minősülnek jogsértőnek.

A lengyel kormány egy olyan törvénytervezeten dolgozik, amely megtiltaná a technológiai vállalatoknak, hogy önhatalmúlag hozzanak meg a ottani felhasználók letiltásáról szóló döntéseket és a szabad véleménynyilvánítást korlátozó hasonló intézkedéseket.

A Guardian beszámolója Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök néhány nappal ezelőtti Facebook-bejegyzését idézi, amely szerint nem algoritmusoknak vagy nagyvállalatoknak kellene eldönteniük, hogy mely nézetek helyesek, és melyek nem.

Bár Morawiecki posztja nem nevesíti Donald Trumpot, és nem tér ki az amerikai elnök közösségimédia-fiókjainak letiltására, a dolog apropóját nyilvánvalóan a nagy technológiai szolgáltatók legutóbbi lépései adták, amelyek hosszabb-rövidebb időre felfüggesztették Trump bejegyzéseit és hozzáféréseit a Facebook, a Twitter vagy a YouTube csatornáin, sőt az olyan profilokat vagy csatornákat is százszámra tüntetik el, amelyeket valamilyen módon felelősnek tartanak a januári amerikai zavargásokért.

Nem meglepő, hogy ez az érintetteken kívül a politikusok közül sem mindenkinek tetszik: ennek Európában már mások mellett Angela Merkel német államfő, Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter vagy Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke is hangot adott. Idehaza Kovács Zoltán, a magyar kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára is zokon vette, hogy eltűnt a Twitterről közel 200 követője, amikor a közösségi hálózatok kapkodva elkezdték érvényesíteni saját felhasználói szabályzatukat, és látszólag ad hoc módon szórni kezdték a tiltásokat a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció terjesztéséért.

Tegnapi beszámolónkban Prabhat Agarwalt, az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságának digitális platformokért és szolgáltatásokért felelős vezetőjét idéztük, aki az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága előtt fejtette ki az EB álláspontját a hatékony moderálás és az online önkifejezés szabadságának egyensúlyáról. Az Euractiv ugyanitt Kim van Sparrentak holland zöld párti képviselőt is idézte, aki szerint a közösségi hálózatok éppen az álhírek és a gyűlölet terjesztéséből profitálnak, ezért ideje lenne, hogy a demokratikus intézmények kezébe helyezzük vissza a szólásszabadság ellenőrzését.

A cél világos, az oda vezető út kevésbé

Mindez azt jelenti, hogy a Trump-ügy kapcsán a különböző politikai aktorok nem egészen ugyanolyan megfontolásokból, de látszólag egységesen lépnek fel a közösségi médiát irányító nagyvállalatok ellenőrzés vagy elszámoltathatóság nélküli működése ellen. Visszatérve a lengyelekre, a jelenlegi kormányzat ott is hosszú ideje hangoztatja, hogy a markáns jobboldali nézeteket valló polgárai a nemzetközi techcégek részrehajló döntésének áldozatai; a lengyel igazságügyminiszter a Facebook mostani döntéseit is álszent, politikailag motivált cenzúrának minősítette.

Sebastian Kaleta a Guardian csütörtöki riportja alapján abban határozta meg a fenti törvénytervezet lényegét, hogy az egyszerűen megtiltaná a globális közösségimédia-szolgáltatóknak az olyan Lengyelországból eredő posztok törlését, amelyek a lengyel szabályozás szerint nem minősülnek jogsértőnek. Ez értelemszerűen minden, Lengyelországban is szolgáltatásokat nyújtó nemzetközi technológiai cégre érvényes lenne; maguk a felhasználók egy teljes egészében elektronikus folyamat során kérhetnék a lengyel bíróságokat, hogy utasítsák a szolgáltatókat az általuk törvénytelennek tartott korlátozások vagy büntetések visszavonására.

Mateusz Morawiecki ezzel párhuzamosan az Európai Uniót is a lengyel tervezethez hasonló szabályozás bevezetésére hívta fel, ami azért is érdekes, mert az internetes szolgáltatások európai szabályozásának átfogó reformját célzó Digital Services Act (DSA) nem csak lényegesen szigorítaná a technológiai vállalatokra vonatkozó előírásokat, de akkor is jelentős büntetéseket helyez kilátásba, ha azok elmulasztják az illegális tartalmak blokkolását.

Bár a jelenlegi helyzet kialakulásában nyilván a meghatározó közösségimédia-platformok felelőssége a legnagyobb, a helyzet már üzemeltetési szempontból is kezd kezelhetetlenné válni. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben a Facebooktól a Google-ig sürgették teljesen világos és értelmezési vitáktól mentes szabályozás felállítását, amivel viszont a most hangosan reklamáló törvényhozók adóssága. A beszámolók szerint az EU szintjén ez azt is jelenti, hogy az új európai szabályozás a lengyel javaslattól függetlenül is még 2-3 év múlva léphet hatályba; bár ebben az esetben a szélsőjobbos pozíciók is nagyjából megegyeznek a civil NGO-k törekvéseivel, a nemzeti szintű politikai ötletbörze helyett sokak szerint célravezetőbb lenne egy érett és előremutató uniós szabályrendszer mielőbbi bevezetése.”

(reuters.com)

(hirlevel.egov.hu)

(bitport.hu)


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 21.

Fontos határidő közelít a GDPR-szabályokban

A GDPR rendelet előírásai szerint eljött a kötelező felülvizsgálat ideje, amelynek során minden adatkezelőnek meg kell győződnie arról, hogy adatkezelési folyamatai továbbra is megfelelnek a GDPR előírásainak – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

2021. szeptember 21.

Bírságot kapott Lengyelország az EU bíróságától

Napi 500 ezer euró, az Európai Bizottságnak kifizetendő pénzbüntetésre kötelezték Lengyelországot, amiért az nem szüntette be a lignitkitermelési tevékenységét a cseh-lengyel határon fekvő Turów szénbányában.