Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
A per tárgya az volt, hogy korkedvezményre jogosító szolgálati időnek számít-e a határozatlan időtartamú munkaviszonyban, teljes munkaidőben, autóbuszvezetőként dolgozó felperes foglalkoztatásának időtartama.
| Releváns jogszabály:
– 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról |
A közigazgatási szerv a hatósági eljárásban meghozott határozatával korkedvezményre jogosító szolgálati időként nem ismerte el a felperes határozatlan időtartamú munkaviszonyban, teljes (napi nyolc óra) munkaidőben, a tömegközlekedésben, autóbuszvezető munkakörben foglalkoztatásának időtartamát. A felperes keresetében kérte ennek az időtartamnak a korkedvezményre jogosító időként elismerését – közölte honlapján a Kúria.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a határozatot megsemmisítette és a hatóságot új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasította.
A hatóság felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Megállapította, hogy nem jelenti a korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében felsorolt munkakör meghatározások kiterjesztő értelmezését a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. számú melléklete (Jegyzék) 11. pontjában foglalt munkakör leírás szerinti, a munkakörhöz szükségképpen hozzátartozó kiegészítő tevékenységek (menetjegy árusítás, bérletellenőrzés, utastájékoztatás, csomagok pakolása, tankolás, takarítás, bevétel elszámolás, stb.) figyelembevétele.
A Kúria rámutatott arra is, hogy a teljes munkaidőben, munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett történő foglalkoztatás esetén előfordulhat, hogy a munkavállaló az egyik munkanapon napi nyolc óránál rövidebb, a másik munkanapon napi nyolc óránál hosszabb munkaidőben végez munkát. Ez a körülmény azonban nem jelenti azt, hogy a munkavállaló azon a munkanapon, amikor napi nyolc óránál rövidebb (pl. négy óra) munkaidőben dolgozott, ne teljes munkaidőben végezte volna a Jegyzék 11. pontja szerinti munkakör leírásban rögzített tevékenységet.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
