Kötelezettségszegési eljárások: civilek és CEU

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Újabb szakaszba léptette szerdán az Európai Bizottság a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt júliusban Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást. Kiegészítő indoklással ellátott véleményt is küldtek Magyarországnak a felsőoktatási törvény ügyében.

A brüsszeli testület közölte: úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött az ügyben a magyar kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.

Az uniós jog végrehajtása felett őrködő szervezet arról számolt be, hogy augusztus 14-én megkapták a magyar hatóságok válaszlevelét, de alapos elemzés után is fenntartják azon korábbi megállapításaikat, amelyek a jogsértési eljárás megindításához vezettek.

Az Európai Bizottság több szempontból is aggályosnak találja a civil törvényt, amely a testület értékelése szerint indokolatlan „beavatkozást” jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén.

Brüsszel emellett úgy véli, hogy a jogszabály indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását, az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis diszkriminatívak, és szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.

Magyarországnak egy hónapja van, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

 

A parlament által júniusban elfogadott törvény értelmében a civil szervezetek kötelesek bejelenteni, ha a külföldi támogatásaik összege egy évben elérte a 7,2 millió forintot, és ebben az esetben külföldről támogatott szervezetként kell feltüntetniük magukat a kiadványaikon.

Ugyancsak szerdán az Európai Bizottság úgynevezett kiegészítő indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a felsőoktatási törvény ügyében. Ebben pontosításokat kért a kifogásolt jogszabályra vonatkozóan, amely a bírálók szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU).

Ebben az ügyben áprilisban indult kötelezettségszegési eljárás, és júliusban lépett második szakaszba a Brüsszelből érkező, úgynevezett indoklással ellátott véleménnyel. A tájékoztatás szerint Magyarországnak két hete van, hogy válaszoljon a szerdai kiegészítésre, és ha azt nem találják kielégítőnek, akkor az Európai Bíróságon folytatódhat az ügy.

A CEU kedden azt jelentette be, hogy megállapodást kötött a New York-i Bard College-dzsal annak érdekében, hogy oktatási tevékenységet folytathasson New York államban. Az egyetem azt is jelezte: várja, hogy a kormány aláírja és a parlament ratifikálja a New York állammal kötendő megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy a CEU tovább működjön Budapesten, ami mindig is az intézmény célja volt.

A felsőoktatási törvény áprilisban elfogadott módosítása arról rendelkezik, hogy a jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A külföldi felsőoktatási intézménynek a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek kell lennie. Az itt folytatni kívánt képzésnek és oklevélnek államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek kell minősülnie.

(MTI)

---