Közel 400 milliós vagyoni kárt okozott illegális műsorszórással három férfi


A Nagykanizsai Járási Ügyészség vádat emelt három férfi ellen, aki 2015 júniusa és 2020 júniusa között televíziós szolgáltatók szervereire rácsatlakozva létrehozott egy olyan, saját weboldalon működtetett online streamingszolgáltatást, amellyel 21 televíziós csatorna szerzői jogait sértették meg közel 400 milliós vagyoni hátrányt okozva – közölte a Zala Vármegyei Főügyészség hétfőn.

A közlemény szerint az elsőrendű nagykanizsai vádlott és budapesti bűntársa egy weboldalt hozott létre, majd a másodrendű vádlott fővárosi lakásában kialakított technikai háttérrel 21 televíziós csatorna jogtulajdonosainak engedélye nélkül végzett műsorszórást. A szolgáltatást a felhasználók a weboldalon történő regisztrációval tudták igénybe venni előfizetési díj kifizetésével.

A vádlottak több mint 3000 felhasználó részére nonstop elérhető, online tv-szolgáltatást kínálták, 112 magyar nyelvű csatornával. Az alapcsomag díja 2000 forint volt havonta, az extra csomagért 5000 forintot kellett utalni a regisztrált felhasználóknak a harmadrendű vádlott számlájára.

Az ügyészség szerint a bűnbanda tagjai az illegális műsorszórásból befolyó bevételen osztoztak. Huszonegy tévécsatornának, mint a szerzői jogok tulajdonosainak közel 400 millió forint vagyoni hátrányt okoztak.

A Nagykanizsai Járási Ügyészség a vádlottakkal szemben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntette, valamint pénzmosás bűntette miatt emelt vádat – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

Már a magyarok fele támogatja a házassági egyenlőséget

Tovább javult az LMBTQI közösség általános elfogadása a magyar társadalomban, mutatja a Háttér Társaság megbízásából a Medián által készített reprezentatív új közvélemény-kutatás. Már a magyarok több, mint felének van LMBT ismerőse, és 71%-uk elfogadó lenne, ha előbújna a gyermekük.

2024. május 21.

Hazánkban is megkerülhetetlen lesz a mesterséges intelligencia

Magyarországon is versenyhátrányba kerülnek azok a munkavállalók, akik nem képesek alkalmazni a mesterséges intelligenciát (MI), és azon médiavállalatok, amelyek nem integrálják az új technológiákat a munkafolyamataikba – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában, hozzátéve: a magyarok inkább pozitívan gondolnak az MI-megoldásokra.

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.