Közérdekű bejelentések kezeléséről foglalt állást az ombudsman


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A petíciós joggal és a tisztességes hatósági eljáráshoz való joggal összefüggésben visszásságot idézett elő az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amikor nem adott teljes körű tájékoztatást a gázkészülékekre vonatkozó előírások változásával kapcsolatban – állapította meg jelentésében az alapvető jogok biztosa. Dr. Kozma Ákos felkérte az innovációs és technológiai minisztert, hogy az eljáró szervezeti egységei fokozott figyelmet fordítsanak a közérdekű bejelentések intézésére.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által üzemeltetett védett elektronikus rendszeren benyújtott bejelentés kifogásolta a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó jogszabályi változások hazai bevezetését a lakossági gázfelhasználók szempontjából. A panaszos a konkrét szakmai javaslatok megfogalmazása mellett a technológiaváltási folyamat nehézségeire, a szabályozás és a gyakorlati végrehajtás ellentmondásaira hívta fel a jogalkotó figyelmét, különös tekintettel a közös kéményt használó társasházak problémáira.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a közérdekű bejelentést két eljáró szerv – az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Belügyminisztérium (BM) – részére továbbította, majd az ITM javaslata alapján – az égéstermék homlokzati kivezetési lehetőség vizsgálata miatt – a bejelentés anonim kivonatát a Miniszterelnökség részére is elérhetővé tette, melyek a bejelentést a védett elektronikus rendszeren keresztül megválaszolták.

A panaszos felülvizsgálati kérelmében kifogásolta az ITM válaszát. Álláspontja szerint az eljárásra jogosult szerv a közérdekű bejelentését nem vizsgálta ki teljeskörűen, mivel válasza általános jellegű, és a közérdekű bejelentésben részletesen felvázolt műszaki jellemzőket figyelmen kívül hagyta, ezért a közérdekű bejelentés tartalmával relevanciájában azt nem lehetett értelmezni.

közérdekű bejelentés

Az alapvető jogok biztosa az AJBH 549/2021. számú ügyben készült jelentésben rámutatott, hogy az ITM a védett elektronikus rendszeren keresztül határidőben záró levél feltöltésével formailag eleget tett a közérdekű bejelentés vizsgálatára vonatkozó eljárási kötelezettségének, azonban a bejelentés teljes terjedelmét csak a felülvizsgálati eljárás során, jelentős késedelemmel, ismételt megkeresésre és sürgetésre vizsgálta és küldte meg, amely a fent hivatkozott alapjogok, valamint a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság sérelmére vezetett.

Dr. Kozma Ákos ombudsman felkérte az innovációs és technológiai minisztert, hogy az eljáró szervezeti egységei fokozott figyelmet fordítsanak a közérdekű bejelentések intézésére, valamint a vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartására; illetve a megkeresésekre a jogszabályban előírt határidőn belül válaszoljanak. A jelentéssel összefüggésben az alapvető jogok biztosa felhívta a szaktárca figyelmét a társadalomnak – különös tekintettel a kiszolgáltatott társadalmi rétegekre – a háztartásokat érintő fűtéskorszerűsítési beruházási támogatásokról szóló  szélesebb körű, hatékony és célzott tájékoztatásának fontosságára, hangsúlyozva, hogy a közelmúltban számos előremutató lépés történt a lakossági tájékoztatás terén is az energiahatékonysági szakpolitikai intézkedések végrehajtása során.

(ajbh.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Az Európai Bizottság jelentése a Digitális évtized szakpolitikai program időarányos teljesítéséről

A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.

2024. július 12.

Július 15-től ítélkezési szünet a bíróságokon és az Alkotmánybíróságon

2024. július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat. Az Alkotmánybíróságon július 22-től augusztus 30-ig tart az ítélkezési szünet. Az egyes kormányzati igazgatási szervek, hivatalok is tarthatnak igazgatási szünetet.