Bejegyzések tisztességes hatósági eljáráshoz való jog címkével


2021. július 22. Napi

Közérdekű bejelentések kezeléséről foglalt állást az ombudsman

A petíciós joggal és a tisztességes hatósági eljáráshoz való joggal összefüggésben visszásságot idézett elő az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amikor nem adott teljes körű tájékoztatást a gázkészülékekre vonatkozó előírások változásával kapcsolatban – állapította meg jelentésében az alapvető jogok biztosa. Dr. Kozma Ákos felkérte az innovációs és technológiai minisztert, hogy az eljáró szervezeti egységei fokozott figyelmet fordítsanak a közérdekű bejelentések intézésére.

A végrehajtó köteles felterjeszteni a végrehajtási kifogást
2020. november 17. Napi

A végrehajtó köteles felterjeszteni a végrehajtási kifogást

A jogbiztonság követelményével, valamint a hatósági ügyek tisztességes intézéséhez és a jogorvoslathoz való joggal összefüggésben visszásságot okozott a végrehajtó eljárási mulasztása, amikor a végrehajtási kifogást határidőn belül nem terjesztette a bíróság elé – állapította meg vizsgálatában dr. Kozma Ákos ombudsman.

Mit kell vizsgálni az aktív korúak ellátásánál?
2020. november 16. Napi Koronavírus

Mit kell vizsgálni az aktív korúak ellátásánál?

Az ingatlanvagyon hasznosíthatóságának vizsgálatát mellőző hatósági gyakorlat alkalmas arra, hogy a szociális ellátás igénybevételére kényszerülő rászorulókat hátrányos helyzetbe hozza, életkörülményeiket tovább nehezítse, végső soron pedig alapvető jogaik sérelmét idézze elő – állapította meg jelentésében az ombudsman.

A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog kérdése határidő-mulasztás esetén
2020. február 21. Szakma

A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog kérdése határidő-mulasztás esetén

A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog mint alapjog sérelme a határidő-mulasztás miatt abban az esetben valósul meg, amennyiben a hatóság késedelme miatt az ügyfél igazolt hátrányt szenvedett – a Kúria eseti döntése.   Ami a tényállást illeti, a NAV (elsőfokú hatóság) a felperesnél áfa adónemben lefolytatott bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés alapján a felperes terhére 209 203 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, megtagadta a jogosulatlan igénylés összegének kiutalását, kötelezte a felperest az adóhiány, 156 902 000 Ft adóbírság és 36 703 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére. Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes álláspontja szerint az adóhatóság a tényállást nem tisztázta, a nemzeti és a közösségi jog téves alkalmazásával megalapozatlan határozatot hozott. Kifogásolta, hogy az elsőfokú hatóság az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) foglalt, az utólagos adómegállapításra megszabott 60 napos határidőt túllépve kiadmányozta határozatát, ezért az, és az azt helybenhagyó másodfokú határozat is semmis. Ezzel az alperes megsértette a törvényes hatósági eljáráshoz fűződő jogát.   Az elsőfokú eljárás A bíróság az első- és másodfokú határozat adóbírságra vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az adóbírságra vonatkozó határozati…

Távvezeték ügyét vizsgálta az ombudsman
2020. január 29. Napi

Távvezeték ügyét vizsgálta az ombudsman

Sérülnek az alapvető jogok, ha egy távvezeték módosított szakaszára a környezeti hatások vizsgálatára előírt eljárást nem folytatják le – állapította meg az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének átfogó vizsgálata. A hasonló helyzetek jövőbeni bekövetkezésének elkerülése érdekében dr. Kozma Ákos ombudsman ajánlással fordult a szaktárcához, hogy vizsgálja meg a nyomvonalas létesítményekkel kapcsolatos környezetvédelmi előírásokat. Továbbá arra kérte a vonatkozó hatásköröket gyakorló kormányhivatalok vezetőit, hogy a környezeti hatások vizsgálata során megfelelően tisztázzák a tényállást és érvényesítsék a jogszabályi követelményeket.

AB: mulasztott az Országgyűlés a környezetvédelem közigazgatási átszervezése során
2019. március 12. Szakma

AB: mulasztott az Országgyűlés a környezetvédelem közigazgatási átszervezése során

Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményben rögzítette, hogy a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági hatáskör címzettje döntéshozatala során a környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szempontokat ne rendelje egyéb szempontok alá, valamint felhívta az Országgyűlést arra, hogy írja elő azt, hogy az eljáró közigazgatási hatóságnak kifejezett megállapítást kell tenniük a határozatuk rendelkező részében az általuk eldöntött ügy környezet- és természetvédelemre gyakorolt hatásáról. A döntéshez különvéleményt csatolt Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Salamon László és Szívós Mária.