Közérdekű pert indított a Pest Vármegyei Főügyészség egy utazási iroda ellen
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az utazók védelméért közérdekű pert indított egy utazási iroda egyes szerződési feltételeinek tisztességtelensége miatt a Pest Vármegyei Főügyészség.
A ügyészség szerdai közleménye szerint vizsgálatuk eredményeként indítottak közérdekű pert a Budapest Környéki Törvényszéken egy Pest vármegyei utazási irodával szemben, mivel az utasokkal kötött szerződéseiben tisztességtelen általános szerződési feltételeket alkalmazott.
Az egyik ilyen kifogásolt kikötésben az utazási iroda fenntartotta a szerződés egyoldalú módosításának jogát, amely következtében jogellenesen bármikor, akár saját javára korlátlanul módosíthatta volna a szerződést. Egy másik támadott rendelkezés alapján az utazási iroda az előleg befizetése ellenére sem volt köteles az utazás szervezését megkezdeni, így a fogyasztó hiába gondolhatta azt, a befizetett előleg még nem biztosította az utazás lefoglalását – írták.
Kifogásolta az ügyészség azt is, hogy probléma esetén az utas kárigényét köteles volt az utazás tényleges befejezését követő öt napon belül bejelenteni, különben az utazási iroda mentesült kártérítési kötelezettségétől. A kárigény bejelentésére előírt ötnapos határidő indokolatlanul rövid, különös tekintettel arra, hogy a törvény alapján az utas a kártérítési igényét általában öt éven belül bármikor érvényesíthetné – mutattak rá.
A kommüniké szerint az ügyészség által indítható közérdekű perek jogkövetkezménye, hogy az ügyész keresetének helyt adó döntés esetén a bíróság jogerős ítéletében megállapítja a tisztességtelen általános szerződési feltételek érvénytelenségét.
A közérdekű perben hozott ítélet hatálya – az érintettek minden egyéb jogcselekménye nélkül – a törvény erejénél fogva hat minden, a vállalkozással szerződő természetes személyre, tehát minden olyan egyedi szerződésre, amelyben a tisztességtelen kikötés megtalálható.
A törvény szerint az ilyen szerződési rendelkezésre jogosultságot alapítani és annak alapján teljesítését követelni nem lehet.
(MTI)
