Közigazgatási bíróság illetékessége


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sem a menedékkérő, sem a tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok nem tartoznak a Nytv. hatálya alá, a Nytv. szerinti lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem, csak szálláshellyel rendelkezhetnek, ami azonban a Kp. 13. § (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékességet nem alapítja meg.

Ha a felperes a rá irányadó jogszabályok szerint lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezhet, akkor erre a kapcsolóelvre a közigazgatási perben eljáró bíróság illetékessége sem alapítható – rögzítette a Kúria a Kpkf.VI.39.647/2020/2. és a Kpkf.VI.39.976/2020/2. számú végzéseiben

A közigazgatási per lefolytatására – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 13. § (1) bekezdés c) pontja értelmében – a több mint egy megyére kiterjedő illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége esetében az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye található.

A konkrét ügyekben, bár országos illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége jogszerűségének vizsgálatáról volt szó, azonban – a 2/2020. Közigazgatási Jogegységi Határozatban foglaltak ellenére – a bíróság illetékessége mégsem volt a Kp. 13. § (1) bekezdés c) pontjára alapítható. Az adott perek felperesei ugyanis lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkeznek és nem is rendelkezhetnek.

A lakóhely, tartózkodási hely fogalmát a Kp. nem, kizárólag a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.) definiálja az 5. § (2) és (3) bekezdéseiben, így az Nytv. fogalmi rendszere irányadó a Kp. 13. § (1) bekezdés c) pontja körében is. Az Nytv. személyi hatálya a Magyarország területén élő magyar állampolgárokra, a bevándorolt és főszabály szerint a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre terjed ki, továbbá azokra, akik a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogukat Magyarország területén gyakorolják, egyes honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgárokra, és egyes külföldön élő magyar állampolgárokra.

Sem a menedékkérő, sem a tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok nem tartoznak a Nytv. hatálya alá, a Nytv. szerinti lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem, csak szálláshellyel rendelkezhetnek, ami azonban a Kp. 13. § (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékességet nem alapítja meg. Az egyik ügy felperese menedékkérő, egyúttal tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, a másik ügy felperese pedig korábban tartózkodási engedéllyel rendelkező, jelenleg tartózkodási engedéllyel sem rendelkező, kiutasítás hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár, így esetükben a lakóhely, tartózkodási hely fogalma nem értelmezhető, ezért a Kp. 13. § (1) bekezdés c) pontja sem alkalmazható.

Az elsőfokú bíróság illetékességét a Kp. 13. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározottak hiányában az e) pontban szereplő illetékességi ok alapján, vagyis a közigazgatási cselekmény megvalósulása, az alperesi határozat meghozatalának helye szerint kellett megállapítani.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Eutanáziáról és a kannabisz termesztéséről, használatáról szóló népszavazás jöhet Szlovéniában

A szlovén alkotmánybíróság kedden elutasította az ellenzéki pártok azon kérelmét, hogy függesszék fel az eutanáziáról (gyógyíthatatlan betegek halálba segítéséről) szóló konzultatív népszavazást, amelyet még két másik témában az uniós választásokkal együtt június 9-én tartanak Szlovéniában. Arról azonban még nem határozott, hogy a kérdések, amelyeket a népszavazás keretében tennének fel az állampolgároknak, összhangban vannak-e az alkotmánnyal.