Közigazgatási bíróság illetékessége


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sem a menedékkérő, sem a tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok nem tartoznak a Nytv. hatálya alá, a Nytv. szerinti lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem, csak szálláshellyel rendelkezhetnek, ami azonban a Kp. 13. § (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékességet nem alapítja meg.


Ha a felperes a rá irányadó jogszabályok szerint lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezhet, akkor erre a kapcsolóelvre a közigazgatási perben eljáró bíróság illetékessége sem alapítható – rögzítette a Kúria a Kpkf.VI.39.647/2020/2. és a Kpkf.VI.39.976/2020/2. számú végzéseiben

A közigazgatási per lefolytatására – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 13. § (1) bekezdés c) pontja értelmében – a több mint egy megyére kiterjedő illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége esetében az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye található.

A konkrét ügyekben, bár országos illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége jogszerűségének vizsgálatáról volt szó, azonban – a 2/2020. Közigazgatási Jogegységi Határozatban foglaltak ellenére – a bíróság illetékessége mégsem volt a Kp. 13. § (1) bekezdés c) pontjára alapítható. Az adott perek felperesei ugyanis lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkeznek és nem is rendelkezhetnek.

A lakóhely, tartózkodási hely fogalmát a Kp. nem, kizárólag a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.) definiálja az 5. § (2) és (3) bekezdéseiben, így az Nytv. fogalmi rendszere irányadó a Kp. 13. § (1) bekezdés c) pontja körében is. Az Nytv. személyi hatálya a Magyarország területén élő magyar állampolgárokra, a bevándorolt és főszabály szerint a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre terjed ki, továbbá azokra, akik a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogukat Magyarország területén gyakorolják, egyes honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgárokra, és egyes külföldön élő magyar állampolgárokra.

Sem a menedékkérő, sem a tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok nem tartoznak a Nytv. hatálya alá, a Nytv. szerinti lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem, csak szálláshellyel rendelkezhetnek, ami azonban a Kp. 13. § (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékességet nem alapítja meg. Az egyik ügy felperese menedékkérő, egyúttal tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, a másik ügy felperese pedig korábban tartózkodási engedéllyel rendelkező, jelenleg tartózkodási engedéllyel sem rendelkező, kiutasítás hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár, így esetükben a lakóhely, tartózkodási hely fogalma nem értelmezhető, ezért a Kp. 13. § (1) bekezdés c) pontja sem alkalmazható.

Az elsőfokú bíróság illetékességét a Kp. 13. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározottak hiányában az e) pontban szereplő illetékességi ok alapján, vagyis a közigazgatási cselekmény megvalósulása, az alperesi határozat meghozatalának helye szerint kellett megállapítani.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2022. május 16.

Home office: milyen költségtérítés jár?

A home office elterjedése sok egyéb mellett kihat a munkáltató által, a munkába járással kapcsolatban megtéríthető költségekre is, így a Niveus Consulting Group azt járja körül, hogy a távmunkában (home office) dolgozó munkavállalóknak lehet-e, kell-e adni költségtérítést a munkába járáshoz kapcsolódóan, illetve ennek milyen adóterhe van.

2022. május 16.

Miniszterelnököt választ az Országgyűlés

A képviselők ötödik alkalommal választhatják Magyarország miniszterelnökévé Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, a Fidesz-KDNP-listavezetőjét az államfő javaslatára.