Közjegyzői kamara: a fizetési meghagyás egyszerű módja a tartozás rendezésének

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sokan még csak nem is hallottak a fizetési meghagyásos eljárásról, pedig ez a legegyszerűbb és leggyorsabb módja annak, hogy a pénzéhez jusson az, akinek tartoznak – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara több száz választ összesítő online felmérésének eredményeként.

A közlemény szerint a felmérést kitöltők egyharmada még sosem hallott a fizetési meghagyásos eljárásról. A fizetési meghagyásos eljárás a lejárt tartozások, például ki nem fizetett számlák, magánkölcsönök vagy károkozás esetén nyújt egyszerű, pereskedés nélküli lehetőséget – írták. Ezzel a jogi megoldással – szemben egy peres eljárással – már néhány héten belül a pénzéhez juthat az, akinek tartoznak.

A válaszadók kevesebb mint fele volt tisztában azzal, hogy fizetési meghagyásos eljárást csak közjegyzőnél lehet kezdeményezni – folytatták az ismertetést. A többség ezzel szemben tévesen azt gondolta, hogy a közjegyzők mellett az ügyvédeknek és jegyzőknek, társas vállalkozás esetén pedig a cégbíróságnak is van hatásköre a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatására.

A válaszadók kétharmada azt sem tudta, hogy mekkora összegű lejárt pénzkövetelést lehet érvényesíteni fizetési meghagyással. A legtöbben azt gondolták, hogy bármekkora tartozásra megindítható az eljárás, valójában azonban ez harmincmillió forintig lehetséges.

Csak minden harmadik kitöltő tudta jól, hogy semmilyen dokumentumot vagy bizonyítékot nem kell, sőt nem is lehet csatolni a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemhez.

Megjegyezték: néhány kérdéskörben kifejezetten tájékozottnak bizonyultak a válaszadók. A kitöltők többsége helyesen tudta, hogy fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet, akinek belföldi kézbesítési címe van. Kétharmaduk azzal is tisztában volt, hogy ez a feltétel azzal az emberrel kapcsolatban is, akivel szemben kezdeményezik az eljárást.

A válaszadók több mint kétharmada azt is jól tudta, hogy az eljárás nem csupán vissza nem fizetett kölcsön esetén lehet gyors megoldás. Sokféle jogos pénzkövetelésre lehet még kezdeményezni, legyen szó lejárt számláról, elmaradt lakbérről és rezsiköltségről, meg nem fizetett kártérítésről, vagy akár végkielégítésről – sorolták.

A felmérés arra is rákérdezett, hogy a kitöltőknek milyen tapasztalataik vannak a fizetési meghagyásos eljárásról. Azok, akik kezdeményeztek már ilyen eljárást, általában gördülékenynek vagy átlagosnak írták le az ügyintézést. Ahogy a közleményben olvasható, az esetek többségében az adós a meghagyás kézhezvétele után kifizette a tartozását vagy nem mondott ellent a követelésnek, és az eljárás kezdeményezője végrehajtás útján hozzájutott a pénzéhez.

(MTI)

---