Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az illetményszámfejtő rendszer a munkáltatói intézkedés közlésének, rögzítésének adminisztratív eszköze, a hatályosan közölt, azonban jogellenes intézkedést az abban történő rögzítés utóbb jogszerűvé nem teheti
Az alapügy
A felperes 1991. január 1-jétől állt a II. rendű alperes alkalmazásában, jegyzői munkakörben, felette a munkáltatói jogkört a polgármester gyakorolta. 2016. november 4-én a polgármester írásba foglalt azonnali hatályú megszüntető intézkedést akart a felperessel közölni, aki ennek átvételét megtagadta.
A felperes részére az iratot postázták, amely 2016. november 28-án vált közöltté. A felperes 2016. november 4-e és 2016. november 28-a között nem végzett munkát, tudomása szerint 2017. január 28-ig keresőképtelen állományban volt. Ezt követően 2017. január 31-én megjelent a II. rendű alperesnél, ahol felmentést közöltek vele. Eszerint a felmentési idő 2017. január 28-től 2017. március 28-ig tartott, a munkavégzés alól 2017. január 28-tól 2017. február 28-ig mentesítették.
A felperes keresetében a jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása mellett a visszahelyezése mellőzését, 7 havi átalánykártérítés és 8 havi végkielégítés, valamint 4 havi többlet végkielégítés megfizetését kérte. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. A bíróság végzésével a pert az I. rendű alperessel szemben megszüntette. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte a II. rendű alperest, hogy a 2016. november 4-én közölt jogellenes megszüntető intézkedésre tekintettel fizessen a felperesnek 7 havi illetményt és 12 havi végkielégítést. Az eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett a keresetet teljesen körűen elutasító határozat meghozatalát indítványozta. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A Kúria döntése
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A másodfokú bíróság ítéletében helytállóan fejtette ki, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló polgármester 2016. november 4-én a jogviszony azonnali hatályú megszüntetését kívánta közölni, de a felperes az intézkedést nem vette át, így azt részére 2016. november 28-án, postai úton kézbesítették. Az intézkedés jogorvoslati kioktatást nem tartalmazott. A felperessel a 2017. január 28-áig tartó táppénzes állományának lejártát követően 2017. január 31-én felmentési időt és jogorvoslatot is tartalmazó felmentést közöltek, ez azonban már nem volt joghatályos, a 2016. november 4-ei intézkedés szüntette meg a felperes közszolgálati jogviszonyát, amely jogellenesen történt.
Ebből következően pedig a Kttv. 68. § (1), (4) bekezdés másodfokú bíróság általi téves alkalmazására hivatkozás megalapozatlan, a jogviszonyt ténylegesen megszüntető intézkedés ugyanis a felmentéshez fűződő járandóságokról nem rendelkezett, azt a felperes részére a munkáltató nem is biztosította.
A Kttv. 238. § (3) bekezdésére utalva az alperes azt állította, hogy a felperes a 30 napos keresetindítási határidőt elmulasztotta. A fenti jogszabály anyagi jogszabályba foglalt eljárási határidőt rögzít. A felperes a 2016. november 28-án részére kézbesített felmentéshez képest 30 napon belül keresettel élt, a perben utóbb a polgármesteri hivatalt is perbe vonta, ez azonban nem értelmezhető a keresetindítási határidő túllépéseként, különös tekintettel arra, hogy a joghatályos, 2016. novemberi intézkedés jogorvoslati kioktatást nem tartalmazott. A Pp. 351. §-ának és a Kttv. 19. § (4) bekezdésének megsértésére való hivatkozás ezért nem megalapozott. A fentiekből következően a keresetindítás időelőttisége vagy elkésettsége nem állapítható meg. A perben eljáró bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékokat helytállóan értékelték, meggyőződésük szerint bírálták el, és helytálló következtetésre jutottak. A kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A holland ügyvivő kormány nem szándékozik visszavonni azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a transzneműek számára, hogy könnyebben megváltoztathassák bejegyzett nemüket az országos nyilvántartásban, annak ellenére, hogy a parlament megszavazta annak érvénytelenítését – írta az NlTimes hírportál.
A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá? Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
