Közszolgálati jogviszony megszüntetéséről döntött a Kúria


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az illetményszámfejtő rendszer a munkáltatói intézkedés közlésének, rögzítésének adminisztratív eszköze, a hatályosan közölt, azonban jogellenes intézkedést az abban történő rögzítés utóbb jogszerűvé nem teheti

Az alapügy

A felperes 1991. január 1-jétől állt a II. rendű alperes alkalmazásában, jegyzői munkakörben, felette a munkáltatói jogkört a polgármester gyakorolta. 2016. november 4-én a polgármester írásba foglalt azonnali hatályú megszüntető intézkedést akart a felperessel közölni, aki ennek átvételét megtagadta.

A felperes részére az iratot postázták, amely 2016. november 28-án vált közöltté. A felperes 2016. november 4-e és 2016. november 28-a között nem végzett munkát, tudomása szerint 2017. január 28-ig keresőképtelen állományban volt. Ezt követően 2017. január 31-én megjelent a II. rendű alperesnél, ahol felmentést közöltek vele. Eszerint a felmentési idő 2017. január 28-től 2017. március 28-ig tartott, a munkavégzés alól 2017. január 28-tól 2017. február 28-ig mentesítették.

A felperes keresetében a jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása mellett a visszahelyezése mellőzését, 7 havi átalánykártérítés és 8 havi végkielégítés, valamint 4 havi többlet végkielégítés megfizetését kérte. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. A bíróság végzésével a pert az I. rendű alperessel szemben megszüntette. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte a II. rendű alperest, hogy a 2016. november 4-én közölt jogellenes megszüntető intézkedésre tekintettel fizessen a felperesnek 7 havi illetményt és 12 havi végkielégítést. Az eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett a keresetet teljesen körűen elutasító határozat meghozatalát indítványozta. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A Kúria döntése
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A másodfokú bíróság ítéletében helytállóan fejtette ki, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló polgármester 2016. november 4-én a jogviszony azonnali hatályú megszüntetését kívánta közölni, de a felperes az intézkedést nem vette át, így azt részére 2016. november 28-án, postai úton kézbesítették. Az intézkedés jogorvoslati kioktatást nem tartalmazott. A felperessel a 2017. január 28-áig tartó táppénzes állományának lejártát követően 2017. január 31-én felmentési időt és jogorvoslatot is tartalmazó felmentést közöltek, ez azonban már nem volt joghatályos, a 2016. november 4-ei intézkedés szüntette meg a felperes közszolgálati jogviszonyát, amely jogellenesen történt.

Ebből következően pedig a Kttv. 68. § (1), (4) bekezdés másodfokú bíróság általi téves alkalmazására hivatkozás megalapozatlan, a jogviszonyt ténylegesen megszüntető intézkedés ugyanis a felmentéshez fűződő járandóságokról nem rendelkezett, azt a felperes részére a munkáltató nem is biztosította.

A Kttv. 238. § (3) bekezdésére utalva az alperes azt állította, hogy a felperes a 30 napos keresetindítási határidőt elmulasztotta. A fenti jogszabály anyagi jogszabályba foglalt eljárási határidőt rögzít. A felperes a 2016. november 28-án részére kézbesített felmentéshez képest 30 napon belül keresettel élt, a perben utóbb a polgármesteri hivatalt is perbe vonta, ez azonban nem értelmezhető a keresetindítási határidő túllépéseként, különös tekintettel arra, hogy a joghatályos, 2016. novemberi intézkedés jogorvoslati kioktatást nem tartalmazott. A Pp. 351. §-ának és a Kttv. 19. § (4) bekezdésének megsértésére való hivatkozás ezért nem megalapozott. A fentiekből következően a keresetindítás időelőttisége vagy elkésettsége nem állapítható meg. A perben eljáró bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékokat helytállóan értékelték, meggyőződésük szerint bírálták el, és helytálló következtetésre jutottak. A kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 25.

GVH-elnök: Kulcskérdés az MI széleskörű, de helyes alkalmazása

„A mesterséges intelligencia széleskörű, de helyes alkalmazása jelentős pozitív hatással lehet a hazai vállalkozások termelékenységére és versenyképességére” – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az 50. Európai Versenynapon, Budapesten. Az egynapos konferencia során a kontinens versenyjogi közösségének prominens szakértői vitatták meg a szakpolitika legaktuálisabb kérdéseit, többek között a fenntarthatóság és a versenypolitika kapcsolatát és a mesterséges intelligencia jövőbeli lehetőségeit és kockázatait is. A GVH a konferencia keretében a nemzetközi közösség számára is bemutatta a mesterséges intelligencia piacelemzésének eredményeit.

2024. október 25.

Megjelent a CEPEJ igazságszolgáltatási rendszerek értékeléséről szóló 2024. évi jelentése

Az Európa Tanács égisze alatt működő, az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Felelős Európai Bizottság (European Commission for the Efficiency of Justice, CEPEJ) az európai igazságszolgáltatási rendszerek minőségének és hatékonyságának megerősítése érdekében jött létre. Feladata, hogy elemezze az igazságügyi rendszerek elért eredményeit, feltárja a nehézségeket, és javaslatokat dolgozzon ki ezek leküzdésére, egyúttal támogatást nyújtson a tagállamoknak.