Nem sérti a magyar reklámadó az állami támogatásról szóló közösségi szabályokat – mondta ki csütörtökön az Európai Bíróság, megsemmisítve az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos korábbi határozatát.
A luxembourgi törvényszék arra jutott, hogy a brüsszeli testületnek nem sikerült megfelelően bizonyítania, hogy a reklámadó pusztán progresszív szerkezete miatt szelektív előnyt nyújtó intézkedésnek minősül.
Az ítélet szerint még a 2013-ban nyereséget nem termelő cégek azon lehetősége sem számít tiltott állami támogatásnak, hogy ezen adó 2014. évi alapjából levonják a korábbi évek elhatárolt veszteségeinek 50 százalékát.
Az Európai Bizottság arról számolt be 2016-ban, hogy a reklámadó indokolatlan előnyben részesíti az alacsonyabb reklámbevételű cégeket, valamint azokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, és határozatában arra kötelezte Magyarországot, hogy állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.
A magyar kormány erre válaszul keresetet indított a határozat megsemmisítése iránt az Európai Bíróságon.
A bírák rámutattak, ésszerűen feltételezhető, hogy a magasabb forgalmat elérő vállalatnak a különböző méretgazdaságossági szempontokból adódóan arányosan kisebb költségei lehetnek, vagyis arányosan nagyobb jövedelmet termelhet, s így forgalma alapján képes arányosan több adót fizetni.
Megállapították emellett, hogy az elhatárolt veszteségek levonását az érintett cégek választásától független objektív kritériumok alapján állapították meg, azaz a szabályozás nem volt szelektív jellegű, nem tartalmazott olyan diszkriminatív elemet, amely ellentétes a vitatott adó célkitűzésével.
A törvényszéki határozat ellen kizárólag jogkérdésekre vonatkozóan még fellebbezést lehet benyújtani Luxembourgban.
A 2014-ben bevezetett, majd európai uniós kérésre módosított reklámadó kulcsát 2017-ben először 7,5 százalékosra csökkentették, nemrég pedig bejelentették, hogy 2022 végéig átmenetileg nulla százalékra mérséklik.
(MTI)
Kapcsolódó cikkek:
Vádat emeltek Simonka György ellen
2019. augusztus 21.
Vádat emeltek Simonka György országgyűlési képviselő és harminckét társa ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.
Rokkantnyugdíjasra támadó maszkos rablók ellen emeltek vádat
2019. augusztus 21.
Százmillió forintos zsákmány reményében támadtak rá egy mozgásában korlátozott idős férfira Nemesbükön azok az elkövetők, akik ellen fegyveres rablás miatt emeltek vádat.
Vádat emeltek a nagyapját meggyilkoló férfi ellen
2019. augusztus 21.
Vádat emeltek az ellen a 28 éves budapesti férfi ellen, aki megölte nagyapját, majd a holttestet garázsokban rejtegette - közölte a Fővárosi Főügyészség.
Szeptember elejéig kell megválasztani a helyi és területi választási bizottságokat
2019. augusztus 21.
Szeptember elejéig kell megválasztaniuk a helyi képviselő-testületeknek a helyi választási bizottsági tagokat, a fővárosi, megyei közgyűléseknek pedig a területi választási bizottsági tagokat.
Az ügyben tanúként kihallgatott védő az eljárás későbbi szakaszában sem járhat el védőként
2019. augusztus 20.
Az eljárásban tanúként részt vett védőt az eljárásból ki kell zárni, ez alól csak azt a kivételt engedi a törvény, ha tanúként nem volt kihallgatható vagy a tanúvallomást megtagadta.