Nem sérti a magyar reklámadó az állami támogatásról szóló közösségi szabályokat – mondta ki csütörtökön az Európai Bíróság, megsemmisítve az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos korábbi határozatát.
A luxembourgi törvényszék arra jutott, hogy a brüsszeli testületnek nem sikerült megfelelően bizonyítania, hogy a reklámadó pusztán progresszív szerkezete miatt szelektív előnyt nyújtó intézkedésnek minősül.
Az ítélet szerint még a 2013-ban nyereséget nem termelő cégek azon lehetősége sem számít tiltott állami támogatásnak, hogy ezen adó 2014. évi alapjából levonják a korábbi évek elhatárolt veszteségeinek 50 százalékát.
Az Európai Bizottság arról számolt be 2016-ban, hogy a reklámadó indokolatlan előnyben részesíti az alacsonyabb reklámbevételű cégeket, valamint azokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, és határozatában arra kötelezte Magyarországot, hogy állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.
A magyar kormány erre válaszul keresetet indított a határozat megsemmisítése iránt az Európai Bíróságon.
A bírák rámutattak, ésszerűen feltételezhető, hogy a magasabb forgalmat elérő vállalatnak a különböző méretgazdaságossági szempontokból adódóan arányosan kisebb költségei lehetnek, vagyis arányosan nagyobb jövedelmet termelhet, s így forgalma alapján képes arányosan több adót fizetni.
Megállapították emellett, hogy az elhatárolt veszteségek levonását az érintett cégek választásától független objektív kritériumok alapján állapították meg, azaz a szabályozás nem volt szelektív jellegű, nem tartalmazott olyan diszkriminatív elemet, amely ellentétes a vitatott adó célkitűzésével.
A törvényszéki határozat ellen kizárólag jogkérdésekre vonatkozóan még fellebbezést lehet benyújtani Luxembourgban.
A 2014-ben bevezetett, majd európai uniós kérésre módosított reklámadó kulcsát 2017-ben először 7,5 százalékosra csökkentették, nemrég pedig bejelentették, hogy 2022 végéig átmenetileg nulla százalékra mérséklik.
(MTI)
Kapcsolódó cikkek:
Gyermekpornográfia miatt körözött ír férfit fogtak el Budapesten
2019. december 14.
Írországban gyermekpornográfia miatt körözött férfit fogtak el Budapesten; Daniel C. több mint három éve bujkált a magyar fővárosban, a VI. kerületben bérelt lakást, kiadásait pedig abból fedezte, hogy magánórákat adott angoltanárként - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság a police.hu-n szombaton. A Fővárosi Törvényszék elrendelte a férfi átadási letartóztatását és egyszerűsített átadását.
Az ombudsman eljárást indított a kgfb-díjak képzése miatt
2019. december 14.
Az alapvető jogok biztosa vizsgálatot indított a Magyar Autóklub panasza nyomán, miután a szervezet problémákat jelzett a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer szabályozásával, továbbá az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával kapcsolatban.
Rendkívüli ülésen emelhetik meg a bírók és az ügyészek fizetését
2019. december 13.
Rendkívüli ülést tart kedden az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére, hogy határozzon arról a jogszabályról, amelyet a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött a törvényhozásnak, és amelynek újbóli elfogadása rendezheti a bírók és az ügyészek fizetésemelését.
Képes beszámoló a Jogi Innovációs Napról
2019. december 13.
2019. november 29-e nem csupán egy egyszerű nap volt, hanem egy meghatározó lépcsőfok, melyet reményeink szerint még számtalan újabb fog követni az együttgondolkodásban.
Vörösiszapper: súlyosították az ítéletet másodfokon
2019. december 13.
Súlyosította a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla pénteken az első fokon eljáró Győri Törvényszék bűnösséget megállapító ítéletét a vörösiszapperben.