Külföldön aláírt okirat az ingatlan-nyilvántartási eljárásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A külföldön aláírt és ügyvéd által ellenjegyzett okirat további felülhitelesítés nélkül is alkalmas az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre.

A Fejér Megyei Ügyvédi Kamara fordult a Miniszterelnökséghez állásfoglalásért azügyben, hogy a külföldön aláírt ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat az ingatlan-nyilvántartási eljárásban milyen feltételekkel használható fel.

A Miniszterelnökség válaszában kifejtette, hogy a külföldön aláírt dokumentumok ingatlan-nyilvántartási eljárásokban való felhasználása az Inytv. szerint, alapvetően az adott ország magyar külképviseletének diplomáciai felülhitelesítéséhez kötött, ez alól azonban az Apostille egyezmény szerinti tanúsítvány, a más államokkal kötött kétoldalú egyezmények.

Új Magyar Közigazgatás

A jogalkotó azonban az Üttv-ben a fenti szabályozástól eltérően rendelkezett, amikor megállapította, hogy „az ügyvéd által ellenjegyzett, de a felek által külföldön aláírt okirat teljes bizonyító erejéhez diplomáciai hitelesítés vagy felülhitelesítés, illetve Apostille tanúsítvány nem szükséges.”

A fentiekre tekintettel a Miniszterelnökség arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felek által külföldön aláírt, de az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, az ingatlan-nyilvántartási eljárásban diplomáciai felülhitelesítés vagy Apostille tanúsítvány nélkül is alkalmas a bejegyzésre.

(mük.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.