Pegasus-bizottság Budapesten: senki ellen nem emeltek vádat, akit Magyarország megfigyelt Access to the comments


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Minden jel szerint súlyosan visszaéltek a Pegasus kémszoftverrel Magyarországon – összegezte az Európai Parlament vizsgálóbizottságának vezetője, Jeroen Lenaers kétnapos budapesti látogatásuk tapasztalatait.

Az Európai Parlament vizsgálóbizottsága nem csak Magyarországon igyekszik tájékozódni afelől, hogy miért, kik ellen és hogyan használták a magánszférához fűződő jogot rendkívül széles körben korlátozó kémszoftvert az uniós tagállamokban. A hat EP-frakció tagjaiból álló bizottság korábban Izraelben Görögországban, Cipruson és Lengyelországban is járt, következő állomásuk pedig Spanyolország lesz.

A holland néppárti Lenaers azzal kezdte, hogy a magyar kormány képviselője, Varga Judit igazságügy-miniszter nem fogadta őket. (Varga azzal érvelt, hogy a nemzetbiztonság tagállami hatáskör, ezért az uniós szerveknek semmi közük hozzá.) A jobbközép Jeroen sérelmezte azt is, hogy Varga egy „sokat ismételt összeesküvés-elmélet felemlítésével” utasította el őket azzal, hogy a bizottság munkája a „Soros György-féle dollárbaloldal színjátéka”. Ezt a színvonalú kommunikációt Jeroen röhejesnek és egy kormánytagra nézve szégyenletesnek minősítette.

Jeroen beszámolójából az derült ki, hogy részben azokkal beszéltek, akiket megfigyeltek a Pegazus-szoftverrel. Jeroen megjegyezte, hogy a megfigyelés indokolatlanul széles kört érint, ráadásul olyan embereket, akik első ránézésre nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot – ügyvédek, üzletemberek, újságírók, civil szervezetek képviselői – ráadásul egyetlen közös tulajdonságuk, hogy kritikusak a magyar kormány politikájával szemben. Kiemelte, hogy utólag egyikük ellen sem emeltek vádat, vagyis a megfigyelésnek nem volt semmilyen eredménye. A megfigyelésről utólag sem értesítették őket, az ellen nem élhettek panasszal vagy jogorvoslattal.

A bizottság a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság vezetőjével, Péterfalvy Attilával is találkozott, akitől gyakorlatilag egyetlen dolgot tudtak meg, hogy minden megfigyelés a magyar törvényi és eljárási szabályok szerint zajlott, vagyis legális volt.

Ezzel kapcsolatban a bizottság jelentéstevője, Sophia in’t Veld azt emelte ki, hogy az, hogy a lehallgatás a magyar jogszabályoknak formailag megfelel, nem jelenti azt, hogy legitim. Az egész láncolatot egyetlen erőközpont, a kormánypárt emberei ellenőrzik. A kormány adja ki az engedélyt, a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság rábólint, a megfigyelt személy nem élhet jogorvoslattal, sőt tudomást sem szerez a megfigyelésről. In’t Veld szerint a nemzetbiztonságra hivatkozva a magyar kormány nem kérhet felmentést az uniós alapszerződések alól, amelyek alapján biztosítani kell a jogállami normák érvényesülését és az emberi méltóság sérthetetlenségét is, ami nem fér össze a kormánnyal nem szimpatizáló állampolgárok mindenre kiterjedő megfigyelésével.

A jelentéstevő azt mondta, hogy értékelése szerint mindez a jogállamisági alapelvek súlyos megsértése, és kiemelte, hogy ugyan sajnálja, hogy a magyar állampolgárok nem jutnak hozzá a nekik járó uniós forrásokhoz, de azt a jelen eset is mutatja, hogy ez teljes mértékben indokolt. Ugyanakkor a képviselőnő odaszúrt egyet az Európai Bizottságnak is, amely eltűri az ilyen jellegű tagállami gyakorlatot és úgy látja, hogy ezzel nincsen dolga.

In’t Veld arra is panaszkodott, hogy egyetlen kormány sem volt hajlandó érdemi adatokat megosztani a bizottsággal a kémszoftver használatáról. Ennek ellenére az országok hozzáállásában van különbség.

Volt, ahol magas rangú tisztviselőknek távozniuk kellett – mondott példát a következményekre Lenaers az Euronewsnak – volt ahol a visszaélésszerű megfigyelést akadályozó új törvényt fogadtak el, csak Lengyelországban és Magyarországon látjuk az együttműködés és a hajlandóság teljes hiányát, hogy valamit tegyenek a hasonló gyakorlat ellen.

A bizottság további országokat is meglátogat, majd tapasztalatait jelentésben foglalja össze, amely a tagállamoknak szóló javaslatokat is tartalmazni fog a visszaélések kiküszöbölésére.

(hu.euronews.com)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 29.

Uniós számvevőszék: a jogállamisági jelentés ajánlásainak csupán egytizedét hajtották végre teljes mértékben a tagállamok

A 2022-es és a 2023-as uniós jogállamisági jelentés ajánlásainak csupán egytizedét hajtották végre teljes mértékben az EU-tagállamok, alig több mint felüket részben, és több mint egyharmaduk esetében semmilyen előrelépés nem történt – hívta fel az figyelmet az Európai Számvevőszék szerdán közzétett jelentésében.

2024. február 29.

EP: az Európai Bizottság keveset tesz az uniós értékek védelmében

Az Európai Parlament elfogadta szerdai strasbourgi plenáris ülésén az Európai Bizottság 2023-as jogállamisági jelentéséről szóló saját jelentését, és eszerint az Európai Unió egész területén veszélyben vannak az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság, mégis ezek védelmében a bizottság nem cselekszik kellőképpen.