Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A törvényjavaslat szerint a különleges jogi státus hasonló lehet ahhoz, amit Lengyelországban vezettek be az ukrán állampolgárok támogatására.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a parlament ülésén bejelentette, hogy hamarosan törvényjavaslatot terjeszt a törvényhozás elé, amely alapján különleges jogi státust adnak Lengyelország állampolgárainak Ukrajna területén – számoltak be ukrán híradások.
Szerhij Nyikiforov elnöki szóvivő az UNIAN hírügynökség tájékoztatása szerint elmondta, hogy a tervezet jelenleg kidolgozás alatt áll a külügyminisztériumban, és hasonló lesz a Lengyelországban az ukránok támogatásáról hozott törvényhez.
„Figyelemmel arra a törvényre, amelyet Lengyelországban fogadtak el az Ukrajnából ideiglenesen áttelepült személyekről, és amely valójában egyenlővé tette Ukrajna állampolgárait Lengyelország állampolgáraival, kivéve a szavazati jogot. Ennek megfelelően Ukrajnában az államfő kezdeményezésére, mondhatni hasonló törvényt fogadnak el” – fejtette ki a szóvivő.
Nyikiforov hozzátette, hogy a törvényjavaslat konkrét rendelkezéseiről még korai beszélni, mert még kidolgozás alatt áll, és azt sem tudta megmondani, hogy mikor kerül a parlament elé.
AZ UNIAN emlékeztetett arra, hogy március 16-án Lengyelországban életbe lépett az a jogszabály, amely rendelkezik az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt az országba érkező ukrajnai állampolgárok támogatásáról. A hírügynökség ismertetése szerint a törvény szabályozza az ukránok lengyelországi tartózkodásának jogszerűségét és a számukra nyújtott átfogó támogatást.
Közben vasárnap felszólalt a kijevi parlamentben az ukrajnai látogatáson tartózkodó Andrzej Duda lengyel államfő, aki a liga.net hírportál beszámolója szerint egyebek között azt hangsúlyozta, hogy csakis Ukrajna határozhatja meg saját jövőjét. „Ma a szabad világ arca Ukrajna arca” – hangoztatta Duda. „Olyan hangok terjedtek el, amelyek szerint Ukrajnának engednie kell Putyin követeléseinek, de csakis Ukrajnának van joga meghatároznia a jövőjét” – szögezte le a lengyel államfő. A liga.net kiemelte, hogy Duda az első külföldi államfő, aki az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i kezdete óta felszólalt a kijevi parlamentben.
A Jevropejszka Pravda tudósításában kiemelte még, hogy Duda hangot adott az ukrán katonák helytállása iránt érzett „csodálatának”, külön kiemelve Mariupol védőit. Kijelentette továbbá, hogy a Nyugat „most vizsgázik abból, mit jelentenek számára a deklarált értékek”. Leszögezte, hogy minden lehetséges módon előmozdítja Ukrajna uniós csatlakozását, és „nem hagyja abba az erőfeszítéseket mindaddig, amíg Ukrajna e szó teljes értelmében az Európai Unió tagja nem lesz”.
Duda felszólalását követte Zelenszkijé, aki bejelentette még, hogy egyezség született Lengyelországgal egy olyan kétoldalú megállapodásról, amely egyszerűsíti a két ország közötti határátlépést. Megjegyezte, hogy mára az ukrán városok a lengyelek testvérvárosaivá váltak, és testvérekké az ukrán és a lengyel nép, valamint a két ország”.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
