Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közbeszerzési ítélkezés vizsgálata során nem merült fel olyan probléma, amely jogalkotási javaslatot indokolna, ugyanakkor az elmúlt évek törvényi és bírósági illetékességi változásai miatt sok mindenre rámutatott az e célból felállított joggyakorlat-elemző csoport. A munkacsoport vezetője, dr. Márton Gizella kúriai bíró szerint a 2011-es törvényi változás egy erős jogorvoslati előszűrőt épített be, amikor akár 900 ezer forintot is kitevő összegre emelte a hatósági szolgáltatási díjat, így meggátolandó a láthatóan felesleges jogorvoslati procedúrákat. Számos ügy már eleve nem kerül a Közbeszerzési Döntőbizottság elé, így pedig bíróságon sem támadható meg, az ügyszámok alapján pedig látható, hogy a módosítás elérte eredeti célját, a bíróságok tehermentesítését. Ma már kevesebb gondot jelent a kötelező peregyesítések kérdése is, tévesen alig tesznek át polgári pert a közigazgatási és munkaügyi bíróságra. A Jogászvilág.hu kérdésére a csoportvezető – szigorúan a magánvéleményét kifejtve – úgy vélte, megfontolandó lenne a közbeszerzési bírósági illetékesség újragondolása.
Az elmúlt években sokszor változott a közbeszerzési törvény, valamint ezzel párhuzamosan a bírósági hatáskörök is módosultak, így indokolt volt, hogy a Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állítson fel a közbeszerzési ítélkezés vizsgálatára – mondta el a grémium vezetésével megbízott dr. Márton Gizella, a Kúria Közigazgatási Szakágának bírája azon a minapi sajtó-háttérbeszélgetésen, melyen a joggyakorlat-elemző csoport nemrég lezárult munkáját ismertette. Az elemzést a Kúria elnöke, dr. Darák Péter – a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiuma vezetőjének javaslatára – rendelte el 2015 végén; az első- és másodfokú, valamint kúriai bírákból és szakosodott ügyvédekből álló grémium összefoglaló véleményét írásbeli szavazással 2016. november 28-án fogadta el, mely dokumentumot a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiuma március 27-én egyhangúlag szentesítette.
A csoportvezető hozzátette, mivel az első fokon eljáró bírák általánosságban véve is szívesen hivatkoznak a Kúria joggyakorlat-elemzéseinek megállapításaira, ezért e konkrét, a közbeszerzési vizsgálatot is széles érdeklődés övezte. Remélhetőleg ezzel a munkával is sikerül számos vitatott kérdésre megnyugtató választ kapniuk.
Az előzményekről szólva dr. Márton Gizella emlékezetett arra, hogy az első közbeszerzési törvény (Kbt.) 1995-ben született meg, melyet 2004-ben, majd 2008-ban, 2012-ben és 2015-ben újabb és újabb jogszabály váltott fel. A legutóbbi tehát a 2015. november 1-jétől hatályos 2015. évi CXLIII. törvény. A gyakori jogszabályváltozások azonban egyre hosszabb és bonyolultabb szabályozást is jelentettek egyúttal, melyben az európai uniós jog változása is szerepet játszott. A 2003-as Kbt.-be a jogalkotó 2010. január 1-jétől beiktatta a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti egységes pertípust. Emellett előírta a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti polgári pernek a közbeszerzési perhez történő kötelező egyesítését. Egy közigazgatási és egy polgári per „összeházasításával” nemcsak új pertípusokat hozott létre, hiszen az „almát a körtével párosítása” egy sor problémát is felvetett. A 2003-as Kbt. és az azt módosító 2008. évi CVIII. törvény rövidebb határidőket írt elő a jogorvoslat előterjesztésére, az ügyek tárgyalására, befejezésére, az ítélet írásba foglalására, mint amelyek a közigazgatási perekben általánosak.
A közbeszerzési ítélkezést az sem könnyítette meg, hogy a változások a bírósági hatáskört is többször érintették az elmúlt években: a korábbi, kizárólagos fővárosi illetékességet megszüntették, a közbeszerzési ügyek tárgyalását a megyei közigazgatási és munkaügyi bíróságok vették át, majd 2015. november 1-jétől mindössze két járásbíróságot, a Kecskeméti, valamint a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot jelölték ki az ügyek kizárólagos jelleggel történő tárgyalására.
[htmlbox Közbesz_szemle]A joggyakorlat-elemző csoport ezért e változásokra tekintettel egyebek mellett vizsgálta a közbeszerzési eljárásban résztvevőkre vonatkozó alkalmassági szabályokat, a kérelmezők ügyféli jogállását, az összeférhetetlenség kérdéskörét, az üzleti titokká minősítés jogi lehetőségeit és az eljárási határidők betartásához szükséges jogi eszközöket, továbbá a hiánypótlást és a felvilágosítás-kérést, a szerződés érvénytelenségének kérdését az egyes pertípusokban, az egységes és az egyesített perekkel kapcsolatos problémákat.
A közbeszerzési jog azoknak a közjogi jellegű jogszabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák a közpénzfelhasználás során megkötött polgári jogi szerződések létrejöttét megelőző versenyeztetés rendjét, a kontraktusok teljesítésének egyes szabályait, valamint a közbeszerzés intézményrendszerét. Célja az, hogy az átláthatóság és az ellenőrizhetőség igényének érvényesítésével az ésszerű közpénzfelhasználás érdekében polgári jogi szerződés jöjjön létre a közpénzfelhasználó – a közbeszerzési jogban az ajánlatkérő – és a közbeszerzési versenyeztetési eljárásban nyertes ajánlattevő között. E jogág szabályai mellett a versenyjog és a polgári jog szabályainak betartása is követelmény.
Az elemző csoport csak a közbeszerzési joggyakorlatot vizsgálta, ki-kitekintve más jogágakra, az adott témakörhöz illő szabályainak megemlítésével. A csoport munkáját az új, 2015-ös Kbt. hatályba lépésére figyelemmel, elsődlegesen a 2011-es törvény alapján folyt ítélkezési gyakorlatot alapul véve, esetlegesen a korábbi törvények hatálya alá eső jogeseteket is feldolgozva végezte el. A vizsgálat által érintett témakörök megvitatása során nem merült fel olyan probléma, amely jogalkotási javaslat megtételét indokolta volna – hangsúlyozta dr. Márton Gizella.
Dr. Márton Gizella (képünkön jobbról a második) a sajtó munkatársaival ismerteti a joggyakorlat-elemző csoport megállapításait
Ugyanakkor a Jogászvilág.hu kérdésére és e tekintetben szigorúan a magánvéleményét kifejtve a csoportvezető úgy vélte, a kiszámíthatóság, a jogbiztonság érdekében megfontolandó lenne a közbeszerzési ítélkezés bírósági illetékességének újragondolása. Ha mutatkozik rá jogalkotói szándék – és vannak erre utaló jelek –, akkor a 2018. január 1-jétől hatályos új közigazgatási perrendtartásban lehetne rendezni ezt a kérdését, amit jelenleg a közbeszerzési törvény tartalmaz. Dr. Márton Gizella szerint a legcélszerűbb az lenne, ha – a Kecskeméti és a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság helyett – első fokon kizárólagos jogkörrel újra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dönthetne ezekben az eljárásokban, különösen az ott már hosszú ideje felhalmozott bírói szaktudás országos szintű alkalmazására.
A joggyakorlat-elemzés további következtetéseit ismertetve elmondta, míg korábban a rövid, lényegre törő szabályozásnak köszönhetően az alapelvek generálklauzulaként való alkalmazása virágkorát élte, a regula jellegének megváltoztatásával – az alapelvek részletszabályokba való tömeges beültetésével – ez szinte teljesen megszűnt. A közbeszerzési törvények alkalmassági szabályait saját körben a bíróságok értelmezték, olyan általános elveket munkáltak ki, melyek iránymutatást nyújtanak a jogalkalmazók számára az alkalmassági követelmények jogszerű kialakításához, kijelölve egyúttal ennek a jogintézménynek a közbeszerzési jogi határait és korlátait.
Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos gyanú esetén, az uniós jog által is megkövetelt ellenbizonyítás lehetőségét a hiánypótlás és felvilágosítás-kérés eszközével kell az ajánlatkérőnek biztosítania. Ugyanakkor a hiánypótlás és felvilágosítás-kérés nem érdemi kérdésekre vonatkozó bizonyítási folyamatot tesz lehetővé, így – az összeférhetetlenséget illetően – számos részletszabályának alkalmazása vélhetően jogértelmezési kérdéseket vet majd fel az új, 2015-ös törvény alkalmazása során is.
Az üzleti titokká minősítéssel az ajánlatkérők akkor is élni próbáltak, ha arra nem volt jogi lehetőség. A 2011-es Kbt. – 2013. július 1-jétől hatályos módosítása – e tekintetben is tartalmazott változást: egyértelművé tette, hogy közbeszerzési eljárásokban is kizárólag olyan szűk körben tagadható meg az iratbetekintés üzleti titokra tekintettel, amelynek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység szempontjából aránytalan sérelmet okozna az ajánlattevő számára.
A kérelmezők ügyfélképességének vizsgálatánál az egyéb érdekelt ügyfélképessége volt különösen vitatott kérdés. Az egyéb érdekeltek érintettsége, jogos érdekeltsége körében minden egyes esetben részletes, körültekintő tényfeltáráson alapuló vizsgálat eredményeként állapítható meg, hogy az ügyféli jogokat kell-e, avagy sem biztosítani. Idetartozik a jogorvoslat kérdése is: azt, hogy azzal adott esetben ki élhet, a törvény pontosan nevesíti, ám hogy mi tartozik a kereshetőség körébe, azt – az egyes elemek tekintetében – külön-külön kell megvizsgálnia a jogorvoslatot elbíráló hatóságnak, illetve per esetén a bíróságnak. Példaként említhető az, ha egy közbeszerzés eljárás 4. helyezettje támadja meg a győztes ajánlattételt. Ez esetben ugyanis szinte kizárt, hogy lenne olyan tény, ami alapján a hatóság, majd a bíróság – akár pozitív – elbírálása nyomán győztesként lehetne őt kihirdetni, három helyet „előreléptetve”. Más a helyzet, ha ugyanezt a 2. helyezett kezdeményezi, ő ugyanis jó eséllyel kerülhet a győztes helyébe. A 2011-es változás ehhez kapcsolódóan egy erős előszűrőt épített be, amikor jelentősen emelte a hatósági szolgáltatási díjat, így a példaként említett 4. helyezett kétszer is meggondolja a jogorvoslat megindítását. Ez pedig azt jelenti, hogy ha az ügy nem kerül a Közbeszerzési Döntőbizottság elé, akkor már bíróságon sem támadható meg. Az ügyszámok alapján látható, hogy a módosítás elérte eredeti célját, a bíróságok tehermentesítését – hangsúlyozta dr. Márton Gizella.
A munkacsoport megállapította azt is, hogy – azonosan a 2015-öshöz – a 2011-es Kbt.-ben foglalt rövid eljárási határidők betartásához rendelkezésre állnak a szükséges jogi eszközök, a sokszor változó joganyaggal összefüggésben felmerült jogalkalmazási problémákra a válaszokat a bírói gyakorlat kidolgozta, egy részüket az új Kbt.-be be is építették. Emellett a magyar bíróságok az európai uniós esetjogot is figyelemmel kísérik, azt alkalmazzák is az ítélkezési tevékenységük során.
A joggyakorlat-elemző csoport számára az ítélkező bírák jelezték, hogy a polgári perek – a korábban említett kötelező peregyesítések félreértelmezése, és a két eltérő perrendtartás folytán – gyakran tévesen lettek áttéve a közigazgatási és munkaügyi bíróságra. Ugyanakkor mára ez a probléma elenyészett és a bíróságok gond nélkül kezelik ezt a kérdést – szögezte le érdeklődésünkre dr. Márton Gizella.
