Kúria: nem lehet olimpiai népszavazás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria szerint sem lehet népszavazást rendezni a budapesti olimpiai játékok rendezéséről szóló törvény hatályon kívül helyezéséről. A kérdés ugyanis azt a látszatot kelti, mintha a törvény visszavonása az olimpiai pályázat visszavonását is jelentené – áll a Kúria szerdai – a Nemzet Választási Bizottságnak (NVB) a népszavazási kérdés hitelesítését megtagadó határozatát helybenhagyó – végzéséből.
A kezdeményezést Erdélyi Katalin Krisztina nyújtotta be magánszemélyként. A kérdés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvényt?”
Az NVB arra hivatkozva tagadta meg október 5-én az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, hogy a hatályon kívül helyezendő törvény szervezetalakítási kérdésekről is rendelkezik, márpedig az Országgyűlés szervezetalakítási hatáskörét érintő kérdésben nem lehet népszavazást tartani.
Az NVB a határozatában kitért arra is, hogy a kérdés a választópolgárok számára megtévesztő, mivel azt a hamis látszatot kelti, mintha a törvény visszavonása a pályázat visszavonását jelentené, és megakadályozná az olimpia rendezését. E határozat ellen Erdélyi Katalin Krisztina bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ezt bírálta el a Kúria szerdán, helybenhagyva az NVB-határozatot. A Kúria internetes oldalán olvasható végzésben azt írják, hogy a bíróság szerint nem ütközik tiltott tárgykörbe a kérdés, ugyanakkor – mivel megtévesztő – egyetértettek azzal, hogy az NVB megtagadta a hitelesítését.
A Kúria álláspontja szerint a kérdés közvetlenül nem irányul az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésben való döntésre, azzal távolabbi összefüggésben áll, ezért megalapozatlanok az NVB határozatának erre vonatkozó megállapításai.
A Kúria álláspontja szerint a kérdés konkrétan nem szervezetalakításra irányul, a kérdés alapján a választópolgároknak közvetlenül nem az olimpiai megvalósítási hatóság, a Sportolói Bizottság, az Olimpiai Védnöki Testület, a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. vagy bármely, a törvényben szereplő további szervezet létrehozásáról, átalakításáról vagy megszüntetéséről kell állást foglalniuk, hanem arról, hogy egyetértenek-e a törvény hatályon kívül helyezésével.
Az, hogy e törvény hatályon kívül helyezésének szervezetalakítási következményei is vannak, önmagában nem lehet ok a kérdés hitelesítésének megtagadására. Az ellenkező álláspont elfogadása meg nem engedhető módon szűkítené le, az elérni kíván célhoz képest aránytalanul korlátozná az alapvető jog gyakorlását – szögezte le a Kúria.
[htmlbox Polgári_jog_folyóirat]
A Kúria megállapította azt is, hogy a kérelmező helyesen érvelt azzal is, hogy a Sportolói Bizottság, az Olimpiai Védnökök Testülete, valamint a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. nem a hatályon kívül helyezendő törvény alapján lett felállítva. A Sportolói Bizottság a kormány, a fővárosi önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság közötti háromoldalú együttműködési megállapodással, a törvény hatályba lépése előtt létrejött. Az Olimpiai Védnökök Testülete szintén a törvény hatályba lépése előtt alakult, és a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-t is a MOB és a fővárosi önkormányzat ugyancsak a törvény hatályba lépése előtt hozta létre.
A Kúria leszögezte: abban az esetben, ha a népszavazásra bocsátandó kérdés nem közvetlenül irányul valamely, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésre, csupán közvetve érinti azt, illetve ha az érintettség csak látszólagos, akkor a kérdés hitelesítése nem tagadható meg arra hivatkozva, hogy az az Országgyűlés szervezetalakítási hatáskörét érintené.
A bíróság szerint ugyanakkor a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, vagyis az NVB alapos indokkal tagadta meg a hitelesítését. Egyetértett a bíróság az NVB-vel abban, hogy joggal feltételezhető, hogy az esetleges népszavazáson megjelenő választópolgárok döntő többsége azt gondolhatja, abban a kérdésben nyilvánít véleményt, hogy Budapest vagy Magyarország megrendezze-e a 2024. évi Olimpiai Játékokat.
A bíróság szerint ez a választópolgári feltételezés annak ellenére alappal valószínűsíthető, hogy a valóságban és kellő nyilvánosság mellett az olimpia pályázati eljárása már jóval a törvény hatályba lépése előtt megkezdődött országgyűlési és kormányzati határozatok, egyéb megállapodások alapján.
Ezt a tévedést tovább erősíti a törvény megalkotása, elnevezése, egyes rendelkezései, holott a törvény hatályon kívül helyezése esetén is akadály nélkül lebonyolítható a rendezvény, megrendezhető az olimpia – szögezte le a Kúria. A bíróság szerint az érvényes és eredményes népszavazásnak nem szükségszerű következménye lenne a pályázat visszavonása vagy az addigra esetleg elnyert rendezés lemondása. A kérdéssel elérhető eredmény és az arra adandó igenlő válasz mögötti választópolgári szándék összhangja tehát nem áll fenn, ami a kérdés megtévesztő jellegét igazolja – szögezte le a bíróság.
A Kúria kitért arra is, meglátása szerint a törvény öncélú, minden valós következmény nélküli hatályon kívül helyezése nem indokolhatja a választópolgári akarat érvényre juttatását. A Kúria végzése jogerős.
(MTI)
