Legalább 23 ezren várnak tartózkodási engedélyre, újakat pedig be sem lehet adni február végéig


Az idegenrendészeti törvény módosítása miatt január 1. és február 29. között nem lehet beadni tartózkodási engedély iránti kérelmet Magyarországon, és néhány kivételtől eltekintve a korábban beadott kérelmek elbírálása is szünetel. December 31-ig 26 602 ilyen kérelem érkezett be az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósághoz (OIF), több közülük azért, mert az év végén üzemzavar volt a OIF informatikai rendszerében. Emiatt volt, aki nem tudta feltölteni az okmányát, más az igazgatási díjat nem tudta befizetni.

444 cikke szerint a törvénymódosítás jelentős kihívás elé állította a külföldi, harmadik országból származó vendégmunkásokat foglalkoztató cégeket, hiszen a várt munkaerő nem tud beérkezni Magyarországra. Emiatt, írja a lap, többen kerülőutakon gondolkodnak: ilyen például a C típusú üzleti vízum igénylése, amit jellemzően üzleti tárgyalásokra vagy rövid távú kiküldetésekre érkező külföldieknek szoktak kiadni, de ezeket jellemzően vezető beosztású emberek kapták meg, legalábbis eddig.

Egy másik megoldás szerint arra is van lehetőség, hogy egy másik tagállamba bevigyenek egy vendégmunkást, és onnan irányítsák át Magyarországra.

A lap szerint jelenleg teljesen bizonytalan, hogy mi fog történni a határidő letelte után, sikerül-e a jogi szabályozás részleteiről megegyeznie a Belügyminisztériumnak, a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak és a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, ugyanis mind mást gondol – például arról is, milyen nemzetiségűek lehetnének a befogadható vendégmunkások. Az is bizonytalan, hogyan képzelik el a vendégmunkáskvóta gyakorlati alkalmazását. Azt írják, több cég is arra számít, nem lesz megegyezés márciusra, márpedig vannak olyan vállalatok, ahol már ősszel gyárat kellene avatni, de munkások híján ez a határidő veszélybe kerül.

Az OIF a 444 megkeresésére azt írta, hogy április 30-ig igyekeznek a december 31. előtt beadott kérvényekben döntést hozni, ha minden adat rendelkezésre áll az ügyeknél.

Forrás: Telex


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.