Legalább 23 ezren várnak tartózkodási engedélyre, újakat pedig be sem lehet adni február végéig


Az idegenrendészeti törvény módosítása miatt január 1. és február 29. között nem lehet beadni tartózkodási engedély iránti kérelmet Magyarországon, és néhány kivételtől eltekintve a korábban beadott kérelmek elbírálása is szünetel. December 31-ig 26 602 ilyen kérelem érkezett be az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósághoz (OIF), több közülük azért, mert az év végén üzemzavar volt a OIF informatikai rendszerében. Emiatt volt, aki nem tudta feltölteni az okmányát, más az igazgatási díjat nem tudta befizetni.

444 cikke szerint a törvénymódosítás jelentős kihívás elé állította a külföldi, harmadik országból származó vendégmunkásokat foglalkoztató cégeket, hiszen a várt munkaerő nem tud beérkezni Magyarországra. Emiatt, írja a lap, többen kerülőutakon gondolkodnak: ilyen például a C típusú üzleti vízum igénylése, amit jellemzően üzleti tárgyalásokra vagy rövid távú kiküldetésekre érkező külföldieknek szoktak kiadni, de ezeket jellemzően vezető beosztású emberek kapták meg, legalábbis eddig.

Egy másik megoldás szerint arra is van lehetőség, hogy egy másik tagállamba bevigyenek egy vendégmunkást, és onnan irányítsák át Magyarországra.

A lap szerint jelenleg teljesen bizonytalan, hogy mi fog történni a határidő letelte után, sikerül-e a jogi szabályozás részleteiről megegyeznie a Belügyminisztériumnak, a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak és a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, ugyanis mind mást gondol – például arról is, milyen nemzetiségűek lehetnének a befogadható vendégmunkások. Az is bizonytalan, hogyan képzelik el a vendégmunkáskvóta gyakorlati alkalmazását. Azt írják, több cég is arra számít, nem lesz megegyezés márciusra, márpedig vannak olyan vállalatok, ahol már ősszel gyárat kellene avatni, de munkások híján ez a határidő veszélybe kerül.

Az OIF a 444 megkeresésére azt írta, hogy április 30-ig igyekeznek a december 31. előtt beadott kérvényekben döntést hozni, ha minden adat rendelkezésre áll az ügyeknél.

Forrás: Telex


Kapcsolódó cikkek

2024. május 13.

Az EU Tanácsa elfogadta az EU közös agrárpolitikájának felülvizsgálatát

Az Európai Unió Tanácsa véglegesen elfogadta a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálatát, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, és nagyobb rugalmasság biztosítása bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében – írta közleményében az uniós tanács hétfőn.

2024. május 13.

Az EU szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírásokat fogadott el a nehézgépjárművekre

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról, valamint a hatályos uniós szabályok módosításáról és szigorításáról szóló rendeletet, az immár naprakész szabályok tovább kívánják csökkenteni a közúti közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátását, valamint 2030-ra, 2035-re és 2040-re vonatkozóan új célértékeket állapítanak meg – tájékoztatott az uniós tanács.

2024. május 13.

Tudatosabbá váltak a bérlők és a bérbeadók: több szerződést kötnek közjegyző közreműködésével

Rugalmasabbá váltak a bérbeadók az ipar-kereskedelmi-szolgáltató ingatlanok piacán, a bővülő kínálat mellett a bérlők a tapasztalatok szerint könnyebben váltanak aktuális helyzetüknek jobban megfelelő bérleménybe, és egyre gyakoribbak az igények a rövid távú bérletre. Mindezt jól szemlélteti, hogy három év alatt csaknem 15 százalékkal nőtt a közjegyző közreműködésével készített bérleti szerződések száma. Jellemzően cégek kötnek közokiratba foglaltan bérleti szerződést, magánszemélyek elsősorban csak akkor, ha a bérbeadó vagy a bérlő külföldi állampolgár. A lakáspiacon jellemzőbb, hogy a bérbeadók egyoldalú kötelezettségvállalást, úgynevezett „kiköltözési” nyilatkozatot kérnek a bérlőtől, azt a bérbeadás feltételül szabják.