Legfőbb Ügyészség: kész az intézményi stratégia


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Újabb reform előtt áll az ügyészség, az eddigiek után most a szakmai munkát támogató funkcionális területek működésének javítása a cél.


Sajtótájékoztatón ismertették november 18-án a „Legfőbb Ügyészség Intézményi Stratégiájának elkészítése” elnevezésű ÁROP projektet az Igazságügyi Palota magasföldszinti dísztermében. Lajtár István közjogi legfőbbügyész-helyettes köszöntője után Eperjes Krisztián főtitkár és projektvezető a stratégiaalkotás jelentőségéről beszélt a Legfőbb Ügyészség intézményi működésének fejlesztésében. A címben megjelölt projekt lényeges pontjait pedig Tanács Zoltán, az IFUA Horváth és Partners Kft. szakértője mutatta be.

A projektre azért van szükség, mert a szakmai eredményesség magas színvonalának fenntartása megköveteli az ügyészi szervezettől, hogy erőforrásaival ésszerűen és rugalmasan, a szervezeti működés hatékonyságának növelése révén gazdálkodjon. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a meglévő fejlesztési forrásokat tervezetten és célzottan kell felhasználnia a működési feltételek javítása érdekében.

Olyan modernizációról van itt szó, mely nem előzmény nélküli. A XXI. század hajnalán már két reform előzte meg ezt a mostani projektet. 2000-ben egy olyan szervezeti reformra került sor, mely figyelemmel volt az új struktúrára, 2003-ban pedig az európai uniós csatlakozásnak megfelelően, működési reform valósult meg.

A mostani projekt elsősorban a szakmai munkát támogató funkcionális területek működésének javítása érdekében született. A mögötte álló intézményi stratégia 10 komplex stratégiai akciót tartalmaz, ezeken belül pedig 36 fejlesztési célkitűzést, melyek mindegyike az intézményi működést javítaná. A fő cél 2020-ig, hogy az ügyészség megújult informatikai infrastruktúrával rendelkezzen, és javuljanak a humánerőforrás gazdálkodási feltételei is.

A stratégiai célok meghatározását úgynevezett SWOT-elemzés előzte meg, melynek során megállapították, hogy az eredményes és hatékony ügyészi munkavégzéshez bizonyos problémákat meg kell oldani. Például az ügyészség szakrendszereinek jelentős része korszerűtlen, IT-szervezete jelenlegi formájában nem alkalmas a komolyabb fejlesztésre, az informatikai alkalmazások fejlesztési modellje korszerűtlen és gazdaságilag nem hatékony. Egyenlőtlen a munkaterhelés is, amit a kötött javadalmazási rendszer nem kompenzál, s amit az ügyészek országon belüli alacsony mobilitása felerősít.

Emellett korszerűtlen a teljesítménymérés és -értékelés. A funkcionális területek szabályszerűen működnek, de kevésbé jellemző rájuk az alaptevékenység szolgáltató szemléletű támogatása. Az adminisztratív tevékenységek dominálnak a menedzsment helyett. Az esetenként túlformalizált működés és kommunikáció a funkcionális területen a hatékonyság ellen hat. A társszervekkel sem mindig hatékony az együttműködés.

Az ügyészségi stratégia megvalósítása sok területen jelentős változásokat hoz majd a szervezeten belül. Ezért a jövőbeni fejlesztés hat kérdéskör mentén történik:
– a stratégiai menedzsment fejlesztése;
– az alaptevékenység fejlesztése;
– a szervezet és működés fejlesztése;
– HR-fejlesztések;
– informatikai fejlesztések;
– az infrastruktúra fejlesztése.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.