Legfőbb Ügyészség: minden igazságügyi ajánlást nyomozás követ Magyarországon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Évről évre folyamatosan csökken az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak száma. Minden igazságügyi ajánlást nyomozás követ Magyarországon – tájékoztatott a Legfőbb Ügyészség.

Az OLAF szerdán nyilvánosságra hozott 2021-es éves jelentése szerint a magyar ügyészség az uniós átlagot (35 százalék) jelentősen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 67 százalékában emelt vádat 2017 és 2021 között – közölték.

Az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen – ismertették.

A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – Polt Péter legfőbb ügyész rendelkezése alapján az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, vagy ha már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték – írták.

Hangsúlyozták, hogy az egyes médiumokban megjelent téves értelmezéssel ellentétben, nincs olyan igazságügyi ajánlás, amelyben ne indult volna nyomozás, amellyel érdemben ne foglalkoznának a magyar hatóságok.

Kifejtették, hogy az igazságügyi ajánlások száma évről évre csökken: míg 2016-ban még 10, addig az elmúlt két évben már csak 2-2 ajánlás érkezett.

A közlemény szerint a magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók.

Az OLAF és a magyar ügyészség az eddigi kiváló együttműködését februárban munkamegállapodás formájában is rögzítette. A közös érdekek és célok alapján történt munka kereteit azóta a munkamegállapodás formálisan is biztosítja – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 25.

GVH-elnök: Kulcskérdés az MI széleskörű, de helyes alkalmazása

„A mesterséges intelligencia széleskörű, de helyes alkalmazása jelentős pozitív hatással lehet a hazai vállalkozások termelékenységére és versenyképességére” – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az 50. Európai Versenynapon, Budapesten. Az egynapos konferencia során a kontinens versenyjogi közösségének prominens szakértői vitatták meg a szakpolitika legaktuálisabb kérdéseit, többek között a fenntarthatóság és a versenypolitika kapcsolatát és a mesterséges intelligencia jövőbeli lehetőségeit és kockázatait is. A GVH a konferencia keretében a nemzetközi közösség számára is bemutatta a mesterséges intelligencia piacelemzésének eredményeit.

2024. október 25.

Megjelent a CEPEJ igazságszolgáltatási rendszerek értékeléséről szóló 2024. évi jelentése

Az Európa Tanács égisze alatt működő, az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Felelős Európai Bizottság (European Commission for the Efficiency of Justice, CEPEJ) az európai igazságszolgáltatási rendszerek minőségének és hatékonyságának megerősítése érdekében jött létre. Feladata, hogy elemezze az igazságügyi rendszerek elért eredményeit, feltárja a nehézségeket, és javaslatokat dolgozzon ki ezek leküzdésére, egyúttal támogatást nyújtson a tagállamoknak.